1. Magyarország az I. világháború után:
– nemzetközi helyzet: legyőzött ország (központi hatalmak oldalán), évekig rendezetlen sors
1918. Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása → utódállamok: részt kívánnak a területből
antant + román-cseh katonai megszállás, határviták (demarkációs vonalak)
– belpolitikai helyzet: több kísérlet a stabilizálásra → mindegyik sikertelen
(1918. okt. 31. őszirózsás forradalom: demokratikus / 1919. márc. 21. Tanácsköztársaság: bolsevik)
ellenforradalom (Horthy) → nemzetközi elismerés → magyarok meghívása a békekonferenciára
2. A párizsi békekonferencia:
– meghatározó hatalmak: angol, amerikai, francia (később: francia a legerősebb)
céljuk: béke, erős utódállamok Németország és a Szovjetunió ellensúlyozására
→ teret engednek az új államok követeléseinek (cseh-szlovák, román, szerb) → érdekellentét is
– magyar békeszerződés: 1920. június 4. (legkésőbbi), Versailles, Nagy-Trianon palota
aláírója: Simonyi-Semadam Sándor (Horthy által kinevezett miniszterelnök)
tárgyalás: Apponyi beszéde (nemzetiségi elv: Teleki: vörös térkép) → eredménytelen
már korábban eldőltek a határok (párizsi békekonferencia), nem sikerül változtatni
győztesek bosszúvágya + nacionalizmus → nemzetiségi elvet, kisebbségvédelmet háttérbe szorítja
3. A trianoni béke tartalma:
– területveszteség: az ország területe 1/3-ára csökken
Csehszlovákiához: Észak-Magyaro., Kárpátalja / Romániához: Erdély, Tiszántúl, Bánság (kelet)
Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz: Bánság (nyugat), Bácska, Dél-Baranya, Muraköz
Ausztriához: Burgenland (de: Sopron → 1921. dec. népszavazás → vissza Magyarországhoz)
– lakosságveszteség: 3,3 millió magyar elszakad az anyaországtól
– jóvátétel (nem határozták meg a pontos összeget); haderő létszámának korlátozása (35 ezer fő)
4. Gazdasági hatások:
– jelentős nyersanyagkészlet-csökkenés (vasérc: Felvidék, Dél-Erdély / só: kelet, Erdély / fa: Felvidék)
– ipari hanyatlás: faipar, gyáripar, nehézipar, bányászat nagy része → elcsatolt területeken
– búzaterületek elvesztése (Szerbia, Erdély) → malomipar, élelmiszeripar összeomlása
– szomszéd államok: önellátó gazdálkodás → OMM áruáramlása megszűnik
– közlekedés: centrális hálózat (Budapest) → végpontokhoz közeli szakaszok leválnak
vasúthálózat fele elvész; mozdonyok, vagonok számának csökkenése (román megszállás: elviszik)
5. Társadalmi hatások:
– új határok: belevágnak a magyar nemzettestbe → 3,3 millió magyar: elcsatolt területen
– szomszédos államok: kisebbségvédelmet nem tartják be, hátrányos megkülönböztetés
– itthon: számos menekült → nyomor (vagonokban, pályaudvarokon)
menekültek: városlakók, értelmiségiek, hivatalnokok, tőkés vállalkozók
– városi lakosság aránya megnő → munkanélküliség, radikalizáció, népsűrűség nő
– történelmi emlékhelyek, fejlett városok (Erdély, Felvidék) elvesztése
6. A béke értékelése, hatása:
– „lehetett-e volna jobb?” → történelmi elv helyett: nemzetiségi elv hangsúlyozása
de: győztesek bosszúvágya, nacionalizmus, előre eldöntött tények → nem lett volna sok esély
– magyar társadalom: nem hajlandó elfogadni → nemzeti gyász
– cél: revizionizmus (visszarendezés) → politikusok: tömegbázis megteremtése
→ bel- és külpolitika → Olaszország (fasizmus), Németország (nácizmus) felé fordulás
→ irredentizmus: magyarlakta területek egységesítése
Köszi! Hasznos!