Reformkor Magyarország 1825-1848

Beküldte: Tóth Titanilla

Magyarország helyzete:

• Európához képest elmaradott, illetve a Habsburg birodalom legfejletlenebb tartománya
• Ipar nincs
• Export 95% MEZŐGAZDASÁG
• Nincsenek utak, hidak (az áradások megbénítják a kereskedelmet)
• Belső vámok, a céhek, az írástudatlanság gátolják a kereskedelmet

Társadalom:

• Arisztokrácia: 2-300 család
  Nem foglalkoznak az ország ügyeivel, főleg Bécsben élnek. Nyelv inkább német
• Középnemesség: 20-30 ezer család
  Pénzre lenne szükségük, hogy birtokaikat modernizálják, de nem kapnak hitelt az ősiség törvénye miatt.
• Bocskoros nemes: sokan vannak,
  a kutyabőr különbözteti meg őket a jobbágyoktól.. Ugyanolyan szegények, csak nem fizetnek adót.
• Jobbágy: több milliós réteg
  A súlyos adók megnyomorítják mindennapjaikat. (fel kell őket szabadítani)
• Zsellérek: Semmijük sincs!

Főbb kérdései a reformkornak:

1. Ősiség törvénye: Gátolja a fejlődést, el kell törölni!
2. Jobbágykérdés:
a) Önkéntes örökváltság (saját pénzén veszi meg a földjét és szabadságát)
b) Kötelező örökváltság (állam fizet a jobbágy helyett)
3. Nyelvkérdés:
A magyar legyen az államnyelv a latin helyett.
Segít:
a) Kazinczy nyelvújítás
b) 1802 Széchenyi könyvtár alapítása
c) 1808 Nemzeti Múzeum alapítása

Politikai helyzet:

Magyarország a birodalmon belül független tartomány. A valóságban Bécsből irányítják kormányszékek. Az uralkodó (I. Ferenc) politikáját Metternich kancellár valósítja meg. Az európai helyzet (forradalmak, liberális eszmék) miatt az uralkodó összehívja az országgyűlést.

Reform országgyűlések:

Helyszín: Pozsony

1. 1825-1827 Diéta (országgyűlés)

A nemesség megosztott, a kissebbségben lévő reformerek a feudális viszonyokat teljesen meg akarják változtatni.
A beszédek hatására egy fiatal arisztokrata felajánlja egy éves jövedelmét egy tudós társaság (MTA) alapítására. Ő volt Széchenyi István.

Széchenyi István:

Kossuth mondta róla: A legnagyobb magyar.
Apja Széchenyi Ferenc (Könyvtár, múzeum), anyja Festetics Julianna (Festetics György húga, aki a keszthelyi Georgikon alapítója, ami egy mezőgazdasági főiskola.
Bécsben neveltetik – osztrák hadsereg huszártisztje lesz.
Sokat utazik, Angliában megismeri az ipari forradalom vívmányait. Utazásai során rádöbben az ország elmaradottságára.

„Fel kell rázni az országot szellemi és anyagi tespedtségéből.”

Művei:

Hitel
Világ – A reformok lépéseit írja le
Stádium – pl.: Mindenki szerezhessen birtokot, részleges közteherviselés, törvény előtti egyenlőség.

Alkotásai:

• Lánchíd (Clark Ádám)
• Tisza szabályozása
• A vaskapu hajózhatóvá tétele
• Óbudai hajógyár
• Pesti hengermalom
• Pesti Magyar Színház
• Nemzeti Casinó
• Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
• Lótenyésztő egyesület
Magyarország elindul azon az úton, hogy modern országgá váljon.
„Jelszavain valának: Haza és Haladás” (Kölcsey Ferenc)
 
2. 1832-1836 Diéta (országgyűlés)

Fő probléma: Önkéntes örökváltság
Nem szavazzák meg, a reformerek kritizálják a maradi nemességet.
Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Wesselényi Miklós, Lovassy László a reform eszmék gyorsan terjednek, a kormányzat több politikust is letartóztat.
Ez a nemességet egységbe tömöríti, ezért az udvar taktikát vált: megbízza Dessewffy Aurélt, hogy hozzon létre egy konzervatív pártot, és így ossza meg a reformereket. A párt neve „fontolva haladók”.

3. 1839-1840 Diéta (országgyűlés)

Eredményei: Törvénybe iktatják az önkéntes örökváltságot
Bárki alapíthat, ipari üzemet
Kiengedik a börtönből az ellenzékieket (Pl.: Kossuth)

Kossuth Lajos:

Monokon született Kisnemesi, ügyvéd család
Döntő szerepe van a nyilvánosság és a közvélemény formálásában.
Létrehozza az országgyűlési tudósítások című újságot, majd szabadulása után a
Pesti Hírlap szerkesztője lesz. (példányszámát több százszorosára növeli)
Megteremti a politikai újságírás műfaját.

Politikai programja:

• Közteherviselés (nemes is adózzon)
• Népképviselet (politikai jogok kiterjesztése)
• Független nemzeti állam

Széchenyi (30-as évektől 40-es évekig) és Kossuth (40-es évektől)

– Az arisztokrácia és ők az átalakulás vezetői
– Középnemességre kell támaszkodni
– Gazdasági és csak utána politikai változás -Előbb politikai változás és csak utána gazdasági
– Nem akar Béccsel konfrontálódni -Vállalni kell Béccsel a konfliktust (akár fegyveres harc árán is)
– Kelet népe című újságban ír – Pesti Hírlapban ír

4. 1844 Diéta (országgyűlés)

Latin helyett a magyar lesz az állami nyelv

Politikai pártok, mozgalmak:

1) Konzervatív párt (Tagjai az Arisztokraták)
2) Ellenzéki párt (Vezetője Batthyány Lajos)
Kiadják az ellenzéki nyilatkozatot:
-Közteher viselés;- felelős magyar minisztérium;- ősiség eltörlése
3) Pesti Demokraták = Márciusi ifjak
Központjuk a Pilvax kávéház
Tagjai: Petőfi Sándor; Vasváry Pál; Táncsics Mihály; Írinyi József
(Főleg irodalmárok, egyetemisták)

5. 1847-1848 Utolsó rendi országgyűlés

• Eltörlik az ősiség törvényét
• Az országgyűlés alatt a párizsi forradalom hírére Bécsben is kitör a forradalom (Metternich megbukik)
• Az országgyűlés felirati javaslatot készít, amelyben alkotmányt követelnek és hajóval Bécsbe viszik.
• Miközben a küldöttség Bécsben jár Pesten is kitör a forradalom.