• Ugrás a tartalomhoz
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Főoldal
  • Segítek készülni
    • Angol nyelv
    • Matematika
    • Magyar nyelv és irodalom
    • Történelem
    • Tippek
  • Tételek
    • Angol
    • Biológia
    • Fizika
    • Földrajz
    • Informatika
    • Kémia
    • Magyar Irodalom
    • Magyar Nyelvtan
    • Matematika
    • Német
    • Testnevelés
    • Történelem
    • Érettségi Követelmények
  • Feladatsorok
    • Érettségi Feladatsorok (2004-2014)
    • Érettségi Feladatsorok (2015)
    • Érettségi Feladatsorok (2016)
    • Érettségi Feladatsorok (2017)
    • Érettségi Feladatsorok (2018)
  • Felvételi
    • Felvételi Pontszámítás
    • Pontszámító Kalkulátor
    • Felvételi Ponthatárok
    • Várható változások – 2020
  • Ágazati érettségi
  • Kapcsolat
    • Tétel Beküldése

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek

ÉRETTSÉGI
PORTÁL 2019

Kiegyezés

2010. július 10. szombat By ErettsegizzAdmin Szólj hozzá!

A kiegyezés a Habsburg uralkodóház, illetve annak feje, I. Ferenc József és Magyarország politikai vezetői között 1867-ben született megállapodások összefoglaló elnevezése volt. Magyar részről ez négy törvényt jelentett (1867. évi XII., XIV., XV. és XVI. törvénycikk), amiket 1867. március 20-án fogadott el az egy hónappal korábban alakult magyar országgyűlés. Az érvénybe léptetéséhez az uralkodónak (Ferenc József) ezeket szentesítenie kellett, aki a fennálló viszonyok miatt erre csak akkor volt hajlandó, ha a magyarok megkoronázzák. Ezért 1867. június 8-án a Mátyás templomban sor került Ferenc József magyar királlyá koronázására, ráadásul a magyar rendek egyfajta gesztusként még feleségét, Erzsébetet is megkoronázták. Ennek következtében 1867. július 28-án Ferenc József szentesítette a kiegyezési törvényt és ezzel létrejött egy paritás elvű alkotmányos monarchia, az Osztrák–Magyar Monarchia, mely 1918-ig, az I. világháború végéig állt fenn.

Előzményei

Az osztrák és a magyar érdekek legélesebben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során kerültek összeütközésbe. Ekkor született meg a modern magyar nemzet. Az osztrák császári seregek az orosz cár segítségével győzedelmeskedtek a magyar honvédseregek felett, a fegyvert a magyar forradalmárok 1849. augusztus 13-án Világos mellett rakták le. Az ezt követő időszakot a neoabszolutizmus korának szokás nevezni. A korszakot a rákényszerítés és a megtorlás jellemezte, Magyarország teljhatalmú parancsnokának, Haynaunak a rémuralma (1849–1851), akit 1851. július 7-én Bach javaslatára hivatalából felmentettek. Az őt követő Alexander Bach osztrák belügyminiszter birodalmi központosítása (1851–1859) idején. Az állami felügyelet és a cenzúra erős volt, a gazdaságban jelentős változás nem mutatkozott, habár Ferenc József a forradalom több vívmányát is helybenhagyta, így az ősiség és a jobbágyság eltörlését.

Tartalma

1859-ben Ferenc József átvette a fővezéri posztot, de június 24-én a porosz-osztrák-olasz háborúban, a véres solferinoi csata elvesztése miatt Bach-ot hibáztatta, aki ezért kénytelen volt lemondani.[1] Ferenc József látta, hogy ez a helyzet tarthatatlan, ezért 1859. augusztus 22-én Ferenc József felmentette Bach Sándor belügyminisztert, rendszerét felszámolták, Magyarországon mind tartalmában, mind formájában visszaállították a történeti jellegű közigazgatást. 1860. október 20-án kiadta az ún. októberi diplomát, amely az országgyűlés visszaállítását helyezte kilátásba, majd 1861. február 26-án az ún. februári pátenst, amely a tartományi gyűlések fölé egy birodalmi gyűlést rendelt. Ezeket az 1861-ben újonnan összeült magyar országgyűlés feliratában nem fogadta el. Ezért Ferenc József ideiglenes, átmeneti állapotot, más néven provizóriumot hirdetett, Schmerling vezetésével (1861–1865). Ez a helyzet már lazábbnak mutatkozott az előzőnél, és a magyar nemesség is érezte, hogy most kell lépnie. Így Deák Ferenc a Pesti Naplóban közölte híressé vált „Húsvéti cikkét”, amelyben kinyilvánította az uralkodó felé a nemesség hajlandóságát a változásra. Erre a császár leváltotta Schmerlinget, és megkezdődtek a tárgyalások a két fél között. Eközben tört ki az porosz–osztrák–olasz háború, amelyben az Osztrák Császárság vereséget szenvedett Poroszországtól, ennek eredménye is a kiegyezés felé hajtotta Ausztria érdekeit.

A kiegyezés tárgyalásai a königgrätzi csata hatására felgyorsultak, bár nem közvetlenül. Osztrák (császári) oldalról Ferdinand Beust báró 1866 végi külügyminiszteri kinevezése volt fontos momentum, mert ő győzte meg a kabinetet arról, hogy kiegyezés nélkül már nem lehet tovább húzni az Osztrák Birodalom fenntartását. A megállapodás 1867 nyarára megszületett. 1867. június 8-án legitimizálták, megkoronázták az eddigi uralkodót, Ferenc Józsefet, aki kinevezte és kormányalakításra kérte fel gróf Andrássy Gyulát a Felirati Párt részéről. A kiegyezés nem biztosította teljesen Magyarország függetlenségét Ausztriától, de reális kompromisszumot jelentett.

Lényegesebb pontjai:

  • Ferenc József előszentesítési jogot kap, vagyis törvényjavaslatot csak az ő egyetértése mellett lehet a Parlamentnek benyújtani.
  • A miniszterelnököt a király nevezi ki (1867/XII. tc.).
  • Az ország, önállóságot kap minden téren, 2 kérdéskört kivéve (külügy, hadügy, illetve ezek pénzügyei).
  • A hadsereg parancsnoka a mindenkori uralkodó, jelen esetben Ferenc József.
  • Az újoncmegajánlás a kormány kezében maradt.
  • Vannak olyan ügyek, amelyekben együttes minisztériumokat állítanak fel, ilyen a külügy a hadügy és a pénzügy.
  • A pénzügyekről külön „gazdasági kiegyezés” született.
  • A két ország évente közös bizottságot hív össze közös ügyeik érdekében (egyik évben Bécsben, másik évben Pesten).
  • A kiadásokról kvóta alapján osztoznak, amelyet 10 évente újratárgyalnak (itt meghatározott 30%-70% arány) (1867/XIV.tc). A kvótával Magyarország részt vállalt az osztrák államadósságból is.
  • Az országok között vám- és kereskedelmi szövetség jön létre (1867. évi XVI. tc.)
  • Közös súly- és mértékrendszert vezetnek be.
  • Közös fizetőeszközt vezetnek be (korona).
  • A posta- és a távírdaügyet szinkronizálják.
  • A magyar-osztrák viszony rendezése után sor került az országon belüli nemzetiségi kérdések rendezésére is.
  • A horvátokkal is megkötik a kiegyezést, szabadon működhet a horvát parlament, a szábor és önállóságot kap a horvát kormány területén belül (1868/XXX. tc.)

Kategória: Történelem Érettségi Tételek Címkék: érettségi tételek, kidolgozott érettségi tételek, kidolgozott tételek, kidolgozott történelem tételek, kiegyezés, történelem érettségi tételek, történelem tételek

Kedves Érdeklődő!

A fentiekben az oldal látogatói által beküldött szóbeli érettségi tételeket találod. Ahol megtehettük szerepeltettük a beküldő nevét.
A beküldött tételek tartalmáért, helyességéért az oldal üzemeltetője felelősséget nem tud vállalni!

Reader Interactions

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Elsődleges oldalsáv

KÉRDÉSED VAN? TEDD FEL!

Hírlevél






Marketing hozzájárulás: Beleegyezem, hogy az Adatkezelő marketing jellegű email-t küldjön nekem.

Mire számíthatsz?: Ha vissza szeretnéd vonni a hozzájárulásod csak kattints a leiratkozás linkre bármelyik levelünk alján! Adatvédelmi irányelveinket itt találod. Az űrlap elküldésével elfogadod adatvédelmi szabályainkat.


Tantárgyak

Angol nyelv

Matematika

Magyar nyelv és irodalom

Történelem

Cimkék

földrajz tételek informatika tételek irodalom irodalom tételek kidolgozott informatika tételek kidolgozott irodalom tételek kidolgozott tételek kidolgozott történelem tételek kidolgozott érettségi tételek kémia tételek nyelvtan tételek tételek történelem tételek Történelem Érettségi Tételek történelem érettségi tételek érettségi érettségi 2010 érettségi 2011 érettségi tételek érettségi tételek 2011

Footer

Friss

  • Online shopping
  • Holidays
  • Grammar-prepositions
  • Hogyan oldjuk meg az emelt szintű történelem írásbelit
  • Tippek emelt szintű történelem írásbeli vizsgákra
  • Gépház
  • Tétel Beküldése
  • Pontszámító Kalkulátor
  • Felvételi Pontszámítás
  • Érettségi Hírek
  • Érettségi Tippek

Adatkezelési tájékoztató

ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY EMELT SZINTEN

TÉMAKÖRÖK (A dőlt betűvel írtak csak emelt szinten elvártak) Az ókor és kultúrája Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. Julius Caesar egyeduralmi kísérlete. Octavianus hatalomra jutása és a principátus Augustus idején. Az ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői. A görög-római hitvilág. A görög filozófia kimagasló képviselői (Platón, Arisztotelész). Az antikvitás kiemelkedő kulturális […]

Erettsegizz.org 2018 - Érettségi tételek
Készítette a: Lanmen