• Ugrás a tartalomhoz
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Főoldal
  • Segítek készülni
    • Angol nyelv
    • Matematika
    • Magyar nyelv és irodalom
    • Történelem
    • Tippek
  • Tételek
    • Angol
    • Biológia
    • Fizika
    • Földrajz
    • Informatika
    • Kémia
    • Magyar Irodalom
    • Magyar Nyelvtan
    • Matematika
    • Német
    • Testnevelés
    • Történelem
    • Érettségi Követelmények
  • Feladatsorok
    • Érettségi Feladatsorok (2004-2014)
    • Érettségi Feladatsorok (2015)
    • Érettségi Feladatsorok (2016)
    • Érettségi Feladatsorok (2017)
    • Érettségi Feladatsorok (2018)
  • Felvételi
    • Felvételi Pontszámítás
    • Pontszámító Kalkulátor
    • Felvételi Ponthatárok
    • Várható változások – 2020
  • Ágazati érettségi
  • Kapcsolat
    • Tétel Beküldése

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek

ÉRETTSÉGI
PORTÁL 2019

Felvilágosodás kora

2011. április 30. szombat By ErettsegizzAdmin Szólj hozzá!

A XVI. Századi Angliában új eszmeáramlat jelent meg, a felvilágosodás. Ez a XVIII. Században elterjedt és kiteljesedett Franciaországban, majd az egész kontinensen. A felvilágosodás tehát a XVIII. Század meghatározó korszelleme, egy nyitott eszmerendszer volt. Nyitott volt, mert bizonyos kérdésekben viták voltak. A viták mellett azonban számos közös vonás is megfigyelhető. Meghatározó volt az empirizmus (tapasztalat), illetve a racionalizmus (ész). Az élet minden területét át kívánták vizsgálni a természeti törvények és a józan ész alapján (racionalizmus). Úgy vélték, hogy a világ leírható. A feudalizmussal szemben álltak, így annak meghatározó államformájával, az abszolutizmussal is. Helyette polgárosodást akartak. Vallási toleranciát akartak megvalósítani. Egyetértettek a szabadságjogok kiterjesztésében is (élethez, biztonsághoz, tulajdonhoz való jog, szólás szabadsága, vallásszabadság, választójog). A sok közös vonás mellett, mint már említettem voltak vitás kérdések is. Ilyen volt például az, hogy hogyan küzdjenek: óvatos lassú reformokkal, vagy radikális forradalmi változtatásokkal. Abban egyetértettek, hogy ne feudalizmus, így ne abszolutizmus legyen, de abban már nem volt egységes a vélemény, hogy e helyett mi legyen: alkotmányos monarchia vagy köztársaság? A gazdaságban is viták merültek fel: fiziokrata (mezőgazdasági) gazdaság vagy merkantilista (ipari) gazdaság legyen?

A felvilágosodás előzményeiként említhetőek a nagy földrajzi felfedezések, melynek következtében kialakulóban volt a világkereskedelem, új gyarmatok jöttek létre, új termékek áramlottak Európába és világméretű migráció kezdődött. A nagy földrajzi felfedezések megteremtették a hátterét a feudalizmus bomlásának Nyugat-Európában, valamint a polgárosodás felerősödését. Továbbá a felvilágosodás kialakulásának előzménye a természettudományok fejlődése (pl.: Newton-gravitáció).

Felvilágosult gondolkodó volt az angol Jason Locke, akinek meghatározó műve a Társadalmi szerződés. A mű a társadalom és az állam közötti íratlan, nem hivatalos szerződésről szól. Locke szerint az államot az emberek hozták létre, lemondva bizonyos jogaikról, hogy azokat egységesen az állam intézze. Azonban az állam inkább elnyomó hatalomként érvényesül, tehát megszegi a szerződést, így az embereknek sem kell teljesíteniük kötelezettségeiket, tehát válthatnak államformát.

A francia Montesquieu nevéhez fűződik a hatalmi ágak szétválasztása Felfogása szerint a három hatalmi ágnak (törvényhozó, végrehajtó és ellenőrző) egymástól függetlenül, egymás kölcsönös ellenőrzése alatt kellene működnie az egyeduralom elkerülése végett.

Voltaire a vallási tolerancia mellett érvelt. Eszmerendszere szerint, noha ő maga nem volt vallásos, a vallás fontos az emberek közötti összetartásban. Azonban a vallásra, nem középkori értelemben van szükség, hanem modernebb formában. A nagy többség elismerte, hogy Isten teremtette meg a világot, de annak működésébe nem avatkozik be. Ezt deizmusnak nevezzük. Az egyházat azonban sokan támadták is.

A szintén francia Rousseau felfogása szerint a népnek közvetlenül kell részt vennie a döntéshozatalban. Tehát népszuverenitást akart elérni, úgy, hogy a helyi önkormányzatoknak legyen nagyobb szerepük a formális laza államban. Eszmerendszerében a hatalmi ágakat nem választotta szét. Rousseau a magántulajdonra vezette vissza az emberiség bajainak egészét.

Diderot és d’Alambert az Enciklopédia szerkesztői voltak.

Adam Smith nevéhez fűződik a Modern közgazdaságtan című alkotás, melyben a máig használatos piaci szemlélet is megtalálható. Kimondta, hogy egy termék árát az szabja meg, hogy mennyi munka van benne, valamint a kereslet-kínálat (piaci szemlélet!!!). Azt mondta, hogy mindegy, hogy fiziokrata vagy merkantilista a gazdaság, a fő cél az érték előállítása.

1717-ben alakult meg a szabad kőműves mozgalom a középkori templomépítő céhek mintájára, csak ők egy képzeletbeli templomot, egy igazságos államot szerettek volna létrehozni. Mottójuk: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Hiába harcoltak jó célért, megítélésük mégis ellentmondásos volt, mert titkos szervezetek voltak, ahol a vezetőt mesternek kellett nevezni, ahol titkos beavatási szertartások voltak. Előfordult, hogy betiltották őket titkos működésük miatt.

Ha azt mondjuk valakire, hogy felvilágosult abszolutista, akkor ellentmondást érzünk. Hogy lehet valaki felvilágosult miközben abszolutista? A válasz egyszerű, nem volt igazi felvilágosult, ám bizonyos elemeket átemelt a felvilágosodásból az abszolutizmusba. Ilyen uralkodó volt II. Katalin orosz cárnő, II. Frigyes porosz uralkodó és Mária Terézia valamint II. József osztrák és egyben magyar uralkodó.

Hol jelentkezik a gyakorlatban a felvilágosodás? Anglia alkotmánya ebben az időben alakult (1689 – Jognyilatkozat). Ekkor adták ki az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát valamint a Függetlenségi nyilatkozatot (1776 július 4.) Az Egyesült Államok alkotmánya is ebből az időből származik, s a mai napig fennáll kisebb nagyobb módosításokkal. Valamint a felvilágosodás jelenik meg a nagy francia forradalom alkotmányaiban is.

Kategória: Történelem Érettségi Tételek Címkék: érettségi, érettségi 2011, érettségi tételek, kidolgozott érettségi tételek, történelem érettségi, történelem tételek

Kedves Érdeklődő!

A fentiekben az oldal látogatói által beküldött szóbeli érettségi tételeket találod. Ahol megtehettük szerepeltettük a beküldő nevét.
A beküldött tételek tartalmáért, helyességéért az oldal üzemeltetője felelősséget nem tud vállalni!

Reader Interactions

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Elsődleges oldalsáv

KÉRDÉSED VAN? TEDD FEL!

Hírlevél






Marketing hozzájárulás: Beleegyezem, hogy az Adatkezelő marketing jellegű email-t küldjön nekem.

Mire számíthatsz?: Ha vissza szeretnéd vonni a hozzájárulásod csak kattints a leiratkozás linkre bármelyik levelünk alján! Adatvédelmi irányelveinket itt találod. Az űrlap elküldésével elfogadod adatvédelmi szabályainkat.


Tantárgyak

Angol nyelv

Matematika

Magyar nyelv és irodalom

Történelem

Cimkék

földrajz tételek informatika tételek irodalom irodalom tételek kidolgozott informatika tételek kidolgozott irodalom tételek kidolgozott tételek kidolgozott történelem tételek kidolgozott érettségi tételek kémia tételek nyelvtan tételek tételek történelem tételek Történelem Érettségi Tételek történelem érettségi tételek érettségi érettségi 2010 érettségi 2011 érettségi tételek érettségi tételek 2011

Footer

Friss

  • Online shopping
  • Holidays
  • Grammar-prepositions
  • Hogyan oldjuk meg az emelt szintű történelem írásbelit
  • Tippek emelt szintű történelem írásbeli vizsgákra
  • Gépház
  • Tétel Beküldése
  • Pontszámító Kalkulátor
  • Felvételi Pontszámítás
  • Érettségi Hírek
  • Érettségi Tippek

Adatkezelési tájékoztató

ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY EMELT SZINTEN

TÉMAKÖRÖK (A dőlt betűvel írtak csak emelt szinten elvártak) Az ókor és kultúrája Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. Julius Caesar egyeduralmi kísérlete. Octavianus hatalomra jutása és a principátus Augustus idején. Az ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői. A görög-római hitvilág. A görög filozófia kimagasló képviselői (Platón, Arisztotelész). Az antikvitás kiemelkedő kulturális […]

Erettsegizz.org 2018 - Érettségi tételek
Készítette a: Lanmen