Ókori Görögország – Athén társadalmi és politikai berendezkedése
A görög föld: Balkán –félsziget déli része, Peloponnészosz, Attikai – félsziget, Égei tengeri szigetvilág, Kis – Ázsia nyugati partvidéke. Forró száraz éghajlat, a megművelésre alkalmas terület kevés. Nyelvük a görög, az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik. Indoeurópai nyelven beszélő népek Kr. e. 2000 – ben telepedtek be északról. 1. akhájok 2. iónok 3. aiolok 4. dórok (később). A dór törzseknek a Peloponnészoszra való bevándorlásával új politikai egységek, a poliszok kialakulása kezdődött el a 8. században. Minden polisz gazdaságilag önellátó volt, politikailag önálló (autonóm). A poliszokat a közös nyelv, a vallás és az olimpiai játékok tisztelete tartotta össze. A polisz központja a fellegvár volt, körülötte az asztüvel. (Ekkor alakult ki a födmagántulajdon. A földtulajdonnal rendelkezők tagjai voltak a közösségnek.) Aki khórával rendelkezett az volt teljes tagja a közösségnek.→ kettős tulajdon (antiktulajdon) A polisznak külön hadserege volt. Kezdetben királyok vezették a poliszokat, később a nagybirtokos arisztokrácia vette át a hatalmat. Kialakult az arisztokratikus köztársaság. A lakosságot a kézművesek (démiorgos), a földművesek (geomoros) és a nincstelenek alkották.
A polisz földje egyre kevésbé tudta ellátni a lakosságot, mivel túlnépesedés lépett fel. Az arisztokrata birtokosok mindent megtettek jövedelmük növelése érdekében. A földjüktől megfosztott kisbirtokosok eladósodtak és elhagyták a várost. Elkezdődött a görög gyarmatosítás. Három fő iránya: Észak – kelet: Dardanellák, Márvány – tenger, Fekete – tenger, nyugat: Dél – Itália, Szicília, Masszília és kelet felé is indultak kevesen. Az első görög telepek földművestelepek voltak, majd polisszá alakultak. Fellendült a kereskedelem, az ipar, megnőtt a kézműipari termékek piaca, fellendült Hellász gazdasága. Az arisztokrácia fokozatosan vesztett gazdasági erejéből, míg a démosz hatalma nőtt. Az ellentét főként a vagyonosabb rétegek között húzódott.
A királyság fokozatosan átadta a hatalmat az arisztokrácia rétegnek. A legfontosabb hivatali tisztség az arkhóni méltóság volt. Évente 9 arkhónt választottak. Kr. e. 621 – ben Drakhón arkhón írásba foglalta a törvényeket. A törvények nagyon szigorúak voltak. „vérrel írta törvényeit” A politikai jogokat nem származási, hanem vagyoni alapon adta. Kr. e. 594 – ben Szolón eltörölte az adósrabszolgaságot, s elengedte az adósságokat. Kiterjesztette a politikai jogokat a legszegényebb polgárokra is. Szolón megteremtette a demokrácia alapjait. A lakosság felosztása vagyoni alapon történt:
- 500 mérősök : ők lehettek arkhónok, kincstárnokok.
- 300 mérősök : lovasok
- 200 mérősök: népgyűlés tagjai, nehézfegyverzetű gyalogosok
- Nincstelenek (thészek) – gyalogosok.
Államszervezet: Létrehozta a 400 – ak tanácsát (bulé = 4 phülé = 100-100 képviselő), Areioszpagosz: volt arkhónokból álló tanács, népgyűlés = thészek is tagjai lehettek, a kézműveseknek polgárjogot ad, maximálta a nagybirtok területét. Szolón halála után Peiszisztratosz (kr. e. 560 – 527) a legszegényebb és legradikálisabb rétgek élére állt és bevezette a türanniszt → zsarnokság. Kölcsönökkel segíti a parasztságot, létrehozta a repülőbíróságot, belefogott a város vízvezetékhálózatának építésébe és javította Athén külpolitikai helyzetét. Kr. e. 510 – elűzték az utolsó türannoszt, Hippiászt is, ezzel megvalósult a démosz uralma.
Kleiszthenész reformjai:
Kr. e. 508 – átszervezi az athéni államot. A legfőbb hatalom a népgyűlés (ekklészia) kezébe került, amelynek munkájába minden teljes jogú athéni polgár részt vehetett. (20 év felett) Az ekklészia hozta a törvényeket, háború és béke kérdése, képviselők választása. Héliaia: esküdtbíróság: 6000 tagú. A kilenc arkhónt sorsolással választotta a népgyűlés 1 évre. Areioszpagosz: volt arkhónokból álló tanács, sztratégosz (hadvezér, 10fő, újra lehetett választani), bulé: Kleiszthenész megreformálja a bulét, területi alapon történik a felosztás. Attika területét 10 phülére osztotta. 1 phülét 3 részre: szárazföldi rész, tengerparti rész, Athén városából egy rész. Minden phülé 50-50 képviselőt küldött az 500 – ak tanácsába. Kleiszthenész fontosnak tartotta, hogy az egyeduralmat lehetetlenné tegye. Ezért bevezette a cserépszavazást. (osztrakiszmosz) Ha valakit veszélyesnek tartottak, azt száműzték.
Az athéni demokrácia fénykora és bukása (Kr. e. V. század):
Periklész az első sztratégosz 15 éven át. Államszervezet: népgyűlés, Kr. e. 462 – ben az Areioszpagosz megszűnik. Periklész napidíjat fizetett a bulénak, az esküdtbíróságnak és a színházba járásért.
- héliaia: esküdtbíróság
- bulé : 500 – ak tanácsa
- 10 sztratégosz
- 9 arkhón
A teljes jogú athéni polgár adót nem fizetett.
Pénzbevétel: kikötővám, kereskedelem, laurióni ezüstbányák, déloszi szövetség adói
Kiadás: építkezések, színházlátogatás, napidíj
Mezőgazdaság: gabonafélék helyett: szőlő, gyümölcs, zöldség
Ipar: kerámiaipar, fémipar, hajóépítés, kis családi műhelyekben folyik a termelés, szakosodott, de vannak 10 – 12 rabszolgával dolgozó ergaszterion.
Társadalom:
A peloponnészoszi háborúban (i.e. 431-404) Spárta győzött Athén felett perzsa segítséggel. Oka az volt, hogy Athén kereskedelmi versenytársainak és Spártának egybeestek az érdekei. A háború meggyengítette a poliszokat. Athén is meggyengült, elvesztette nagyhatalmi helyzetét, helyette Spárta ereje növekszik.
I. e. 404 – békét kötnek. Ennek értelmében felbomlott Athén szövetségi rendszere, leszerelték flottáját, lerombolták a városfalakat. Athén többet nem tudott jelentős mértékben beleszólni a görög történelembe.
Vélemény, hozzászólás?