Beküldte: Dudics Dávid
Történelmi előzmény (1795-1815):
-Napóleoni háborúk Magyarország számára gazdasági fellendülést hozott, megnőtt a gabona és a gyapjú eladása, de a hadiszállítások miatt a kincstár egyre nagyobb pénzeket gyártott, és a pénz inflálódni kezdett, majd ezzel együtt megugrottak az árak is. Ez miatt az emberek óriási része, akiknek papírpénzük volt elszegényedett.
Így az arisztokrata réteg is nyitottabb lett a reformokra.
– A főnemességet nem érintette annyira a válság, ezért nem akartak reformokat, ők voltak a konzervatívok.
– A jobbágyok változást akartak, mert a gazdasági változások miatt több lett a robot.
– I. Ferenc egyetértett a néppel, és az udvarral szembeszállt, mivel nyitott volt a reformokra.
A reformkor fő kérdései:
A reformkornak a magyar történelem 1830/1825 és 1848 közti korszakát nevezzük, amikor a rendi társadalomszervezet és államszervezet polgári átalakítására tett kísérletet.
A reformkori politikusok zöme meg akarta szüntetni a jobbágyrendszert:
– A robot gazdaságtalan volt, mivel a jobbágy nem volt érdekelt a munkában.
– A jobbágyrendszer ellenkezett a liberalizmus (jogegyenlőség) és a nacionalizmus (nemzeti egység) elveivel.
– A reformok sikeréhez alapvető volt a jobbágyság támogató hozzáállása: ezt nevezzük érdekegyesítésnek.
– Az 1832-36-os országgyűlés , ezért elfogadta az önkéntes örökváltság javaslatát: a jobbágy pénzzel megválthatja magát, szabad lesz és a telke a saját tulajdonába kerül. Ez V. Ferdinánd javaslata volt, de ezt elutasították.
– Az 1839-40-es országgyűlésen már törvényerőre emelkedett, de a jobbágyoknak csak az 1 % a tudta kiváltani magát.
– Kossuth ekkor már kötelező örökváltságot javasolta: a jobbágyok kötelezően szabadok lesznek, a megváltási összeget pedig az állam fizeti ki. Emellett szorgalmazta a közteherviselést is (a nemesi adómentesség megszüntetését)
A nemzetteremtés másik eszköze a magyar nyelv szerepének növelése volt:
– II. József nyelvrendeletének visszavonása óta több magyar kulturális intézmény jött létre, és egyre több területen alkalmazták a magyar nyelvet.
– 1844-ben a magyar államnyelv lett : az országgyűlés, a kormányszékek és a vármegyék, valamint a középoktatás és felsőoktatás magyarul működött.
A gazdasági elmaradottság felszámolására is számos javaslat született:
– Széchenyi javasolta, hogy a magyar nemesség hitelképességének érdekében el kell törölni az ősiséget, és a földet szabad adásvételtárgyává kell tenni.
– A magyar áruk piacra juttatása érdekében fejleszteni kell az infrastruktúrát (vasút, hajózás, fiumei kikötő)
– Vitatott volt viszont, hogy a szabad kereskedelem (Széchenyi), vagy pedig a védvámok (Kossuth) lennének-e megfelelőbbek.
Széchenyi István és programja
Széchenyi István 1791-ben Bécsben született. Családja arisztokrata származású. Fiatalon belépett a hadseregbe, és részt vett a napóleoni háborúk utolsó összecsapásaiban. Debrecenben megismerkedett Wesselényi Miklóssal és együtt bejárták Európát. Megismerte Európa gazdaságát a legfejlettebb Angliát, és a lemaradó Oszmán- Birodalmat. Utazásai során rájött, hogy Magyarországnak reformokra van szüksége. I. Ferenc a forradalmak és a Napóleon elleni háborúk miatt rossz viszonyt ápolt a néppel, és ezt reformokkal akarat enyhíteni.
Reformok:
I.Ferenc hosszú idő után 1825-ben hívta ismét össze az országgyűlést. Ekkor sikerült helyreállítani az uralkodó és a rendek közötti együttműködést, ebben az évben még nem fogadták el a reformokat.
1830-tól kezdődtek a reformok. Először csak a magyar nyelv kérdésében jutottak előre, illetve Széchenyi felajánlotta egy évi jövedelmét, amiből megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát.
Széchenyi programja:
Együtt akart működni Béccsel az arisztokraták miatt, és a lassú átalakulásra folyamatos reformokra alapozta programját. Támogatta az önkéntes örökváltságot, és a részleges közteherviselést, vagyis az adófizetés a birtokok aránya szerinti történését. A mezőgazdaság fejlődését, mivel Magyarország agrár ország. Az ősiség eltörlését akarta elérni, mivel ez akadályozta a hitelfelvételt, ami gátolta a birtokok korszerűsítését. Illetve az Unió kialakítását Erdéllyel. A szabad verseny bevezetése- A céhek-monopóliumok eltörlése.
Széchenyi elméleti tevékenysége:
– 1830-ban kiadta a „Hitelt”, amiben kifejtette, hogy az ősiség törvénye gátolja a reformokat, a hitelfelvételt. A robot pedig nem segíti a termelékeny gazdálkodást.
– 1831-ben kiadta még a „Világ” –ot , amiben leírta a reformokról ismert tévhiteket.
– 1833-ben kiadta a „Stádiumot”, amiben összefoglalta a politikai nézeteit. 12 pontos reformját fontossági sorrendben írta meg.
– Ősiség eltörlése
– Közlekedés javítás- folyók szabályozása
– közteherviselés
– önkéntes örökváltság
– törvény előtti egyenlőség
Széchenyi gyakorlati tevékenysége:
– Létrehozta a Nemzeti Kaszinót.
– Meghonosította a lóversenyt
– Hengermalom építése
– Hajógyár Óbudán
– Pest és Buda fővárossá fejlesztése
– A Lánchíd építése, hídpénz bevezetése, amit mindenki fizet.
– Dunai és balatoni gőzhajózás
– Al-Duna és Tisza szabályozása, a Vaskapu szabályozása.
– Vasúthálózat fejlesztése
Széchenyi és Kossuth vitája
Reformokról való elgondolásaik többnyire különbözőek voltak. Széchenyi Habsburg-párti volt, és a Habsburgok segítségével szerette volna véghezvinni a reformokat, ellentétben Kossuthtal, aki vállalta a dinasztiával való szembefordulást és gyors radikális reformokat akart. Kossuth a Pesti Hírlap-ban (ő volt a főszerkesztő) fejtette ki radikálisabb nézeteit.
Gazdasági téren Széchenyi a szabad piaci elveket támogatta, Kossuth pedig a védővámos gazdaságpolitikát. A célja mindkettőjüknek a liberális, polgári nemzetállam megteremtése volt.
Vélemény, hozzászólás?