Beküldte: Dudics Dávid Bevezetés: 1867-ben Ausztria és Magyarország között a Pragmatica szankciót alapul véve létrejött a kiegyezés, amely a két ország között egy reális kompromisszum volt, és létrejött a dualista állam, azaz a kétközpontú állam melynek neve Osztrák- Magyar Monarchia. Ezt két alkotmányos állam alkotta, az uralkodó Ferenc József és Magyarország miniszterelnöke … [Tovább olvasom...] about Gazdaságunk a dualizmus korában
Széchenyi
Széchenyi István és a reformkori társadalom
Beküldte: Gál Rebeka 1791 - I.Ferenc 1812-től abszolút kormányzás kiépítésére törekedett, rendeletekkel kívánt kormányozni. Az adóemelés és az újoncozás elrendelése azonban a nemesség ellenállását váltotta ki, ez I. Ferencet meghátrálásra késztette: összehívta az országgyűlést. Pozsonyban ismét megerősítették a kompromisszumot. I. Ferenc visszatért a rendi alkotmányhoz. A … [Tovább olvasom...] about Széchenyi István és a reformkori társadalom
Széchenyi istván
Beküldte: Szalai Zsófia Gróf Széchenyi István a reformkor kiemelkedő és szinte a legjelentősebb alakja. 1791-ben Bécsben született, udvarhű arisztokráciához tartózó családba. Felmenői között számos művelt arisztokratát ismerünk: édesapja Széchenyi … [Tovább olvasom...] about Széchenyi istván
Reformkor Magyarország 1825-1848
Beküldte: Tóth Titanilla Magyarország helyzete: Európához képest elmaradott, illetve a Habsburg birodalom legfejletlenebb tartománya Ipar nincs Export 95% MEZŐGAZDASÁG Nincsenek utak, hidak (az áradások megbénítják a kereskedelmet) Belső vámok, a céhek, … [Tovább olvasom...] about Reformkor Magyarország 1825-1848
Széchenyi programja
Az 1825-27-es pozsonyi országgyűlésen Széchenyi felszólalt a magyar nyelv oktatása mellett és birtokai egy évi jövedelmét felajánlotta e cél érdekében. Hazatérve mindenáron politikusi babérokra akart törni, és az egész magyar társadalom gondjait akarta megoldani. Első kezdeményezései a Tudományos Akadémia magalapítása és a hazai társasági élet felvirágoztatása volt kaszinók és … [Tovább olvasom...] about Széchenyi programja