Beküldte: Dudics Dávid A kiegyezést megelőző időszak: A Habsburgok a forradalmak leverése után nagyhatalmi külpolitikát folytattak. Meg akarták tartani itáliai területeiket, és egyesíteni akarták Németországot. Az 1850-es évek eseményei folyamatos kudarcokat hoztak. A krími háborúban elvesztették egyetlen szövetségesüket, Oroszországot. A teljes összeomlás megelőzése … [Tovább olvasom...] about A kiegyezés tartalma és értékelése
kiegyezés
Gazdaságunk a dualizmus korában
Beküldte: Dudics Dávid Bevezetés: 1867-ben Ausztria és Magyarország között a Pragmatica szankciót alapul véve létrejött a kiegyezés, amely a két ország között egy reális kompromisszum volt, és létrejött a dualista állam, azaz a kétközpontú állam melynek neve Osztrák- Magyar Monarchia. Ezt két alkotmányos állam alkotta, az uralkodó Ferenc József és Magyarország miniszterelnöke … [Tovább olvasom...] about Gazdaságunk a dualizmus korában
Kiegyezés
A kiegyezés a Habsburg uralkodóház, illetve annak feje, I. Ferenc József és Magyarország politikai vezetői között 1867-ben született megállapodások összefoglaló elnevezése volt. Magyar részről ez négy törvényt jelentett (1867. évi XII., XIV., XV. és XVI. törvénycikk), amiket 1867. március 20-án fogadott el az egy hónappal korábban alakult magyar országgyűlés. Az érvénybe … [Tovább olvasom...] about Kiegyezés
Az önkényuralom csődje és a kiegyezés
Az önkényuralom csődje és a kiegyezés Az egyik lehetőség: a fegyveres fölszabadítás: Teleki László és Klapka György részvételével, Kossuth Lajos elnökletével megalakult a Magyar Nemzeti Igazgatóság, az emigráns kormány magja. Kis Románia és Szerbia támogatta a magyar emigrációt; Cavour, Piemont miniszterelnöke szintén, mivel végső csapást akart mérni Ausztriára. Kossuth … [Tovább olvasom...] about Az önkényuralom csődje és a kiegyezés