TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY KÖZÉPSZINTEN

(Írásbeli és szóbeli történelem érettségire is vonatkozik)
http://tortenelemoktatok.hu/erettsegi/szabalyok/2017-januar-1-tol-hatalyos-erettsegi-szabalyok.html

TÉMAKÖRÖK

Az ókor és kultúrája

1. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században.
2. Julius Caesar egyeduralmi kísérlete.
3. Octavianus hatalomra jutása és a principátus Augustus idején.
4. A görög-római hitvilág.
5. Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei.
6. A zsidó vallás fő jellemzői.
7. A kereszténység kialakulása és főbb tanításai.

A középkor

1. A hűbériség és a jobbágyság jellemzői.
2. Az uradalom és a mezőgazdasági technika.
3. A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői.
4. Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) – együttműködés és konfliktusok.
5. A középkori város és a céhes ipar.
6. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai.
7. A román és gótikus építészet; a reneszánsz kultúra.

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

1. A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás.
2. Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége.
3. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején.
4. A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején.
5. Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája.

Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789)

1. A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői.
2. A lutheri és kálvini reformáció.
3. A katolikus megújulás.
4. A barokk stílus jellemzői.
5. Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában.
6. A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján

Magyarország a kora újkorban (1490-1790)

1. A mohácsi vész és az ország három részre szakadása.
2. A várháborúk (1541-1568).
3. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete.
4. A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei.
5. Demográfiai és etnikai változások a 18. században.
6. Mária Terézia és II. József reformjai.

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914)

1. Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései.
2. A 19. század eszméi: liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus.
3. A szövetségi rendszerek kialakulása.
4. Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei.

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914)

1. A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja.
2. A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények.
3. A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei.
4. A kiegyezéshez vezető út.
5. A kiegyezés tartalma és értékelése.
6. Gazdasági változások a dualizmus korában.
7. A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági jellegzetességei, sajátosságai.
8. Népek, nemzetiségek (pl.: zsidók, németek) szerepe a modernizációban.
9. Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában.

A világháborúk kora (1914-1945)

1. Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege).
2. Az első világháborút lezáró békerendszer.
3. A náci Németország legfőbb jellemzői.
4. A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban.
5. A második világháború előzményei, kitörése és jellemzői.
6. A holokauszt.

Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)

1. A trianoni békediktátum és következményei.
2. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései.
3. A magyar külpolitika a két világháború között.
4. Horthy-korszak politikai rendszerének főbb jellemzői.
5. Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések a Horthy-korszakban.
6. Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években.
7. Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés” Magyarországon.
8. Magyarország a második világháborúban: Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holokauszt Magyarországon.

A jelenkor (1945-től napjainkig)

1. A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús szembenállás jellemzői.
2. Az ENSZ létrejötte, működése.
3. A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése; Németország újraegyesítése.
4. Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése.
5. A globális világgazdaság ellentmondásai.

Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

1. Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok jellegzetességei a Rákosi-korban.
2. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei; a megtorlás.
3. A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok.
4. A rendszerváltozás főbb eseményei
5. A piacgazdaságra való áttérés és következményei.
6. A határon túli magyarság 1945-től.

Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismerete

1. A magyarországi romák története és helyzetének főbb jellemzői napjainkban.
2. A szociális ellátórendszer fő elemei.
3. Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári jogok, kötelességek.
4. A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény).
5. A választási rendszer fő elemei.
6. A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák, banki ügyletek).
7. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony megszűnése.