ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY EMELT SZINTEN

TÉMAKÖRÖK (A dőlt betűvel írtak csak emelt szinten elvártak)

Az ókor és kultúrája

1. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században.
2. Julius Caesar egyeduralmi kísérlete.
3. Octavianus hatalomra jutása és a principátus Augustus idején.
4. Az ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői.
5. A görög-római hitvilág.
6. A görög filozófia kimagasló képviselői (Platón, Arisztotelész).
7. Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei.
8. A zsidó vallás fő jellemzői.
9. A kereszténység kialakulása és főbb tanításai.
10. A kereszténység államvallássá válása.

A középkor

1. A Frank Birodalom történetének főbb állomásai
2. A hűbériség és a jobbágyság jellemzői.
3. Az uradalom és a mezőgazdasági technika.
4. A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői.
5. Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) – együttműködés és konfliktusok.
6. A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (pl. bencések, kolduló rendek).
7. A középkori város és a céhes ipar.
8. A rendi állam kialakulása és működése Angliában és Franciaországban.
9. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai.
10. Az Oszmán Birodalom kialakulása és főbb jellemzői.
11. A román és gótikus építészet; a reneszánsz kultúra.
12. Művelődés és írásbeliség a középkorban.

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

1. A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás.
2. A honfoglaló magyarság életmódja.
3. Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége.
4. Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején.
5. Az Aranybulla.
6. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején.
7. A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején.
8. I. Nagy Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom.
9. Zsigmond király külpolitikája.
10. Hunyadi János törökellenes harcai.
11. Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája.

Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789)

1. A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői.
2. A 16-17. századi gyarmatosítás és a világgazdaság kialakulása.
3. A lutheri és kálvini reformáció.
4. A katolikus megújulás.
5. A barokk stílus jellemzői.
6. Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában.
7. A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában.
8. A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján.
9. Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya.
10. Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században (30 éves háború, spanyol örökösödési háború, osztrák örökösödési háború, hétéves háború).

Magyarország a kora újkorban (1490-1790)

1. A mohácsi vész és az ország három részre szakadása.
2. A három országrész berendezkedése.
3. A várháborúk (1541-1568).
4. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete.
5. Bethlen Gábor fejedelemsége.
6. Zrínyi Miklós tevékenysége és a török kiűzése Magyarországról.
7. A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei.
8. Demográfiai és etnikai változások a 18. században.
9. Mária Terézia és II. József reformjai.
10. Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon.

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914)

1. Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései.
2. A napóleoni háborúk fordulópontjai.
3. A nagyhatalmi együttműködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus nyomán.
4. A 19. század eszméi: liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus.
5. Az egységes Németország létrejötte és nagyhatalommá válása.
6. A szövetségi rendszerek kialakulása.
7. Gyarmatok és gyarmattartók a 19. század közepétől az első világháborúig.
8. Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei.
9. Az ipari forradalmak társadalmi hatásai (demográfia, életmód, nők helyzete).

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914)

1. A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja.
2. A nemzeti eszme a reformkorban.
3. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése.
4. A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények.
5. A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei.
6. Népek, nemzetiségek (pl.:németek, zsidók, szlávok) szerepe a forradalom és szabadságharc eseményeiben.
7. A kiegyezéshez vezető út.
8. A kiegyezés tartalma és értékelése.
9. A polgári állam kiépülése Magyarországon (közigazgatás, közegészségügy, iskolahálózat).
10. Gazdasági változások a dualizmus korában.
11. A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági jellegzetességei, sajátosságai.
12. Népek, nemzetiségek (pl.: zsidók, németek) szerepe a modernizációban.
13. Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában.
14. Budapest világvárossá fejlődése.
15. Társadalmi és életmódbeli változások a dualizmus korában. Egyenlőség és emancipáció.

A világháborúk kora (1914-1945)

1. Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege).
2. Az első világháborút lezáró békerendszer.
3. Életmód és mindennapok a 20. század első felében. A világgazdasági válság és a New Deal.
4. A náci Németország legfőbb jellemzői.
5. Az olasz fasizmus jellemzői.
6. A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban.
7. A második világháború előzményei, kitörése és jellemzői.
8. A második világháború főbb hadi és diplomáciai eseményei.
9. A holokauszt.

Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)

1. Magyarország az első világháborúban.
2. Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság.
3. A trianoni békediktátum és következményei.
4. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései.
5. A magyar külpolitika a két világháború között.
6. Horthy-korszak politikai rendszerének főbb jellemzői.
7. A válság hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években.
8. Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések a Horthy-korszakban.
9. Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években.
10. A klebelsbergi oktatás- és kultúrpolitika.
11. Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés” Magyarországon.
12. Magyarország a második világháborúban: Magyarország a náci birodalom árnyékában. A területi revízió lépései. Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. Kállay Miklós miniszterelnöksége. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holokauszt Magyarországon.

A jelenkor (1945-től napjainkig)

1. A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús szembenállás jellemzői.
2. Az ENSZ létrejötte, működése.
3. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (belini válság, Korea,Kuba, Vietnám).
4. Gyarmati rendszer felbomlása Indiában.
5. A Kínai Köztársaság létrejötte.
6. A közel-keleti helyzet összetevői, az izraeli állam.
7. A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése; Németország újraegyesítése.
8. Az európai integráció főbb állomásai (bővülés és elmélyülés)
9. Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése.
10. A globális világgazdaság ellentmondásai.
11. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban.

Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

1. Magyarország szovjetizálása (1945-1949)
2. Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok jellegzetességei a Rákosi-korban.
3. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei; a megtorlás.
4. A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései.
5. A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok.
6. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak.
7. A rendszerváltozás főbb eseményei.
8. A közjogi rendszer átalakítása (1990-2011)
9. A piacgazdaságra való áttérés és következményei.
10. A határon túli magyarság 1945-től.
11. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től.

Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismerete

1. A magyarországi romák története és helyzetének főbb jellemzői napjainkban.
2. A szociális ellátórendszer fő elemei.
3. Társadalmi rétegződés és társadalmi egyenlőtlenségek.
4. Nemzetiségek Magyarországon.
5. Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári jogok, kötelességek.
6. A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény).
7. A választási rendszer fő elemei.
8. A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák, banki ügyletek).
9. Az állam gazdasági szerepvállalása.
10. A pénzpiac működése.
11. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony megszűnése.
12. Vállalkozási formák, a vállalkozás alapítása és működése.