• Ugrás a tartalomhoz
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Főoldal
  • Segítek készülni
    • Angol nyelv
    • Matematika
    • Magyar nyelv és irodalom
    • Történelem
    • Tippek
  • Tételek
    • Angol
    • Biológia
    • Fizika
    • Földrajz
    • Informatika
    • Kémia
    • Magyar Irodalom
    • Magyar Nyelvtan
    • Matematika
    • Német
    • Testnevelés
    • Történelem
    • Érettségi Követelmények
  • Feladatsorok
    • Érettségi Feladatsorok (2004-2014)
    • Érettségi Feladatsorok (2015)
    • Érettségi Feladatsorok (2016)
    • Érettségi Feladatsorok (2017)
    • Érettségi Feladatsorok (2018)
  • Felvételi
    • Felvételi Pontszámítás
    • Pontszámító Kalkulátor
    • Felvételi Ponthatárok
    • Várható változások – 2020
  • Ágazati érettségi
  • Kapcsolat
    • Tétel Beküldése

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek

ÉRETTSÉGI
PORTÁL 2019

Hangtan: a hangok találkozása és helyesírásuk

2010. november 15. hétfő By ErettsegizzAdmin Szólj hozzá!

Hangtan: a hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk
1. A beszéd hangjainak képzése
Az emberi testnek azokat a szerveit, amelyek a beszéd hangjait létrehozzák és módosítják, beszélőszerveknek nevezzük.
Beszélőszervek:
–        Tüdő
–        Légcső
–        Gégefő a hangszalagokkal
–        Garatüreg az ínyvitorlával
–        Orr
–        Szájüreg
–        Fogak
–        Ajkak           módosítják a hangokat
–        Szájpadlás
–        nyelv
A levegő útja:
Belégzéskor a tüdő megtelik levegővel, kilégzéskor a légcsövön keresztül távozik. A gégefőben megrezegteti a hangszalagokat, ilyenkor hang keletkezik. A garatüregben az ínyvitorlának terelő szerepe van, tereli a levegő útját az orr-vagy a szájüreg felé; a fogaknak, más szerveknek módosító szerepük van.
Beszélőszerveink működése, ezen belül a hangszalagok működése:
–        zárállás, zönge minden mgh és a msh egy része pl, z,zs
–        résállás, h hang
–        nyitott, a gégefedőben nem képződik hang
A hangokat két nagy csoportra szoktuk sorolni: magánhangzók (mgh) és mássalhangzók (msh) csoportjába.
Mgh: a hangszalagok rezgéséből keletkezett tiszta zenei hang a zönge. Képzésükkor a hangszalagot megrezegtető levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.
Msh: akadályba ütközik a szájüregbe áramlott levegő, a hangszalagok helyzete szerint zöngés, zöngétlen msh-ról beszélünk:
Zöngés: b, z, zs
Zöngétlen: p, sz, s
A beszédhangok, fonémák és a betűk közötti különbség:
A betűket leírjuk, a beszédhangot és a fonémát pedig kiejtjük. Beszédhang: pl, k, g; ahogy kiejtem. Fonéma: különféle variánsa, változata van egy hangnak pl, kéz, kár, kor, kutya; esetében a k hangot máshogy ejtjük.
2. Magánhangzók csoportosítása:
–        kiejtés időtartama szerint
rövid: a,e,i,o,ü,u;
hosszú: á,é,í,ó,ű,ú;
–        nyelv vízszintes irányú mozgása szerint
Előretolt állapotban van a nyelv: magas mgh: e,é,i,í,ö,ő,ü,ű
Hátra tolt állapotban van a nyelv: mély: a,á,o,ó,u,ú;
–        nyelv függőleges irányú mozgása szerint
felső nyelvállás: i,í,u,ú,ü,ű;
középső nyelvállás: é,o,ó,ö,ő;
alsó nyelvállás: a,á,e
–        ajakműködés szerint:
ajaknyílással képzett: é,e,á,i,í;
ajakkerekítéssel képzett: a többi
3. A mássalhangzók rendszere
A képzés időtartama szerint:
–        Rövid: l,k
–        Hosszú: ll,kk
A képzés helye szerint:
–        Ajakhangok, két ajakkal illetve ajakkal és foggal képzett hang
Pl; b,p,m,v,f;
–        Foghangok: d,t,z,sz,dz,c,n,l,r,zs,s,dzs,cs;
–        Ínyhangok vagy szájpadláshangok: gy,ty,j,ny,g,k;
–        Gégehang: h
A képzés módja szerint:
–          Zárhangok: b,p,d,t,gy,ty,g,k;
–          Réshangok: v,f,z,sz,zs,s,j,h;
–          Zár-rés hangok: dz,c,dzs,cs
–          Orrhangok: m,n,ny;
–          Oldalsó hangok: l
–          Pergő: r
A hangszalagok rezgése vagy működése szerint:
–        Zöngés: b,v,d,z,dz,zs,dzs,gy,g,m,n,ny
–        Zöngétlen: p,f,t,sz,c,s,cs,ty,k
4.   Alkalmazkodás: a beszédfolyamatban a hangok a kiejtéskor nem tiszta képzésűek, mert a hangképző szervek a kiejtéskor már felkészültek a következő hang kiejtésére. Az egymás melletti és a távolabbi hangok egymásra hatását alkalmazkodásnak nevezzük.
I.) A magánhangzók alkalmazkodási törvényei:
Hangrend: A magyar nyelvben érvényesül a hangrendi harmónia. Magas hangrendű a szó, ha magas mgh található benne: e,é,i,í,ö,ő,ü,ű
Pl, teniszütő, szekér, fehér
Mély hangrendű a szó, ha mély mgh található benne:pl, háború, autó, malom
Vegyes hangrendű a szó, ha minden mgh megtalálható és a magasak közül: e,é,i,í;           pl, kocsi, kávé
Az illeszkedés törvénye: a toldalékok illeszkedéséről van szó.
Magas hangrendű szavakhoz magas mgh toldalék kapcsolódik. Mély hangrendű szavakhoz mély mgh toldalék járul.
Vegyes hangrendű: ha az utolsó szótagban mély mgh van, akkor mély mgh toldalék kapcsolódik: békáról, csillárról. Ha az utolsó szótagban é,i, mgh van, akkor mély mgh kapcsolódik: kocsiban, kávéház. Ha ö,ő,ü,ű van az utolsó szótagban, akkor magas mgh kapcs. Pl, kosztümmel, sofőrrel. Ha e mgh van az utolsó szótagban, akkor a toldalék hangrendje változik: Ágnessel-Ágnessal
Magas-mély illeszkedés van a két alakú toldalékok esetében (-ban, -ben), a háromalakúak(- tok, -tek, -tök, -szor, -szer, -ször) ajakműködés szerint is illeszkednek (ötször, hatszor, hétszer).
II.) Mássalhangzótörvények:
a) minőségi változások:
Hasonulás:
Részleges hasonulás:
–        Zöngés szerinti részleges hasonulás ( népdal,  versben, tűzhet, vasban): amikor egy zöngés és egy zöngétlen msh áll egymás mellett, akkor általában a 2. msh zöngésíti vagy zöngétleníti az előtte álló msh-t.
–        Képzés helye szerinti részleges hasonulás (színpad, különben, szénpor, sínpár)
Az np és nb hangkapcsolatból mp és mb hangkapcsolatot hallunk. Írásban a részleges hasonulásokat nem jelöljük.
Teljes hasonulás:
Amikor két msh áll egymás mellett és az egyik msh hasonul a másikhoz, teljesen azonossá válik vele.
–        Írásban jelöletlen teljes hasonulás
búsuljon    l – j ; két jj-t hallunk
anyja         ny – j;  nny-t hallunk
egészség    sz – s;  ss-t hallunk
–        Írásban jelölt teljes hasonulás
A msh törvények közül egyedül ezt jelöljük írásban. Pl, géppel, boldoggá stb.
A –val,- vel, -vá, -vé rag v-je teljesen hasonul a szó utolsó msh-hoz. Az s,z,sz,dz hangra végződő szavak (vagy ha hozzájuk j-vel kezdődő toldalék kapcsolódik) a teljes hasonuláshoz tartoznak.
Összeolvadás
Amikor két különböző képzésű msh-ból egy teljesen új hang keletkezik. Írásban nem jelöljük.
Pl, válogatja         t + j – tty-t hallunk; tudjuk, szabadság, tetszik, banánja
b) mennyiségi változások:
Mássalhangzók rövidülése
Amikor egy hosszú és egy rövid msh áll egymás mellett, akkor a hosszú msh-t röviden ejtjük. Írásban nem jelöljük.
Pl, jobbra, visszhang, otthon, hallgat, tollbamondás
Mássalhangzó kiesés: 3 egymás mellé kerülő különböző msh közül a kiejtésben a középső kiesik (nem jelöljük): azt kérte- asz kérte; mondta-monta; ijesztget-ijezget
Mássalhangzó nyúlás: a két mgh közti msh –t hosszan ejtjük (egyes, kisebb, nyúlik, szőlő, papír, japán)

Hangtan, magánhangzó törvények, mássalhangzó törvények, hangképzés

A beszéd hangjainak képzése

Az emberi testnek azokat a szerveit, amelyek a beszéd hangjait létrehozzák és módosítják, beszélőszerveknek nevezzük.

Beszélőszervek:

  • Tüdő
  • Légcső
  • Gégefő a hangszalagokkal
  • Garatüreg az ínyvitorlával
  • Orr
  • Szájüreg
  • Fogak
  • Ajkak (módosítják a hangokat)
  • Szájpadlás
  • Nyelv

A levegő útja:

Belégzéskor a tüdő megtelik levegővel, kilégzéskor a légcsövön keresztül távozik. A gégefőben megrezegteti a hangszalagokat, ilyenkor hang keletkezik. A garatüregben az ínyvitorlának terelő szerepe van, tereli a levegő útját az orr-vagy a szájüreg felé; a fogaknak, más szerveknek módosító szerepük van.

Beszélőszerveink működése, ezen belül a hangszalagok működése:

  • zárállás, zönge minden magánhangzó és a mássalhangzók egy része pl.: z,zs
  • résállás, “h” hang
  • nyitott, a gégefedőben nem képződik hang

A hangokat két nagy csoportra szoktuk sorolni: magánhangzók (mgh) és mássalhangzók (msh) csoportjába.

Magánhangzók: a hangszalagok rezgéséből keletkezett tiszta zenei hang a zönge. Képzésükkor a hangszalagot megrezegtető levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.

Mássalhangzók: akadályba ütközik a szájüregbe áramlott levegő, a hangszalagok helyzete szerint zöngés, zöngétlen msh-ról beszélünk:

  • Zöngés: b, z, zs
  • Zöngétlen: p, sz, s

A beszédhangok, fonémák és a betűk közötti különbség:

A betűket leírjuk, a beszédhangot és a fonémát pedig kiejtjük. Beszédhang: pl, k, g; ahogy kiejtem. Fonéma: különféle variánsa, változata van egy hangnak pl, kéz, kár, kor, kutya; esetében a k hangot máshogy ejtjük.

Magánhangzók csoportosítása:

kiejtés időtartama szerint

  • rövid: a,e,i,o,ü,u;
  • hosszú: á,é,í,ó,ű,ú;

nyelv vízszintes irányú mozgása szerint

  • Előretolt állapotban van a nyelv: magas mgh: e,é,i,í,ö,ő,ü,ű
  • Hátra tolt állapotban van a nyelv: mély: a,á,o,ó,u,ú;

nyelv függőleges irányú mozgása szerint

  • felső nyelvállás: i,í,u,ú,ü,ű;
  • középső nyelvállás: é,o,ó,ö,ő;
  • alsó nyelvállás: a,á,e

ajakműködés szerint:

  • ajaknyílással képzett: é,e,á,i,í;
  • ajakkerekítéssel képzett: a többi

A mássalhangzók rendszere

A képzés időtartama szerint:

  • Rövid: l,k
  • Hosszú: ll,kk

A képzés helye szerint:

  • Ajakhangok, két ajakkal illetve ajakkal és foggal képzett hang Pl; b,p,m,v,f;
  • Foghangok: d,t,z,sz,dz,c,n,l,r,zs,s,dzs,cs;
  • Ínyhangok vagy szájpadláshangok: gy,ty,j,ny,g,k;
  • Gégehang: h

A képzés módja szerint:

  • Zárhangok: b,p,d,t,gy,ty,g,k;
  • Réshangok: v,f,z,sz,zs,s,j,h;
  • Zár-rés hangok: dz,c,dzs,cs
  • Orrhangok: m,n,ny;
  • Oldalsó hangok: l
  • Pergő: r

A hangszalagok rezgése vagy működése szerint:

  • Zöngés: b,v,d,z,dz,zs,dzs,gy,g,m,n,ny
  • Zöngétlen: p,f,t,sz,c,s,cs,ty,k

Alkalmazkodás: a beszédfolyamatban a hangok a kiejtéskor nem tiszta képzésűek, mert a hangképző szervek a kiejtéskor már felkészültek a következő hang kiejtésére. Az egymás melletti és a távolabbi hangok egymásra hatását alkalmazkodásnak nevezzük.

I.) A magánhangzók alkalmazkodási törvényei:

Hangrend: A magyar nyelvben érvényesül a hangrendi harmónia.

  • Magas hangrendű a szó, ha magas mgh található benne: e,é,i,í,ö,ő,ü,ű Pl, teniszütő, szekér, fehér
  • Mély hangrendű a szó, ha mély mgh található benne:pl, háború, autó, malom
  • Vegyes hangrendű a szó, ha minden mgh megtalálható és a magasak közül: e,é,i,í;   pl, kocsi, kávé

Az illeszkedés törvénye: a toldalékok illeszkedéséről van szó.

  • Magas hangrendű szavakhoz magas mgh toldalék kapcsolódik. Mély hangrendű szavakhoz mély mgh toldalék járul.
  • Vegyes hangrendű: ha az utolsó szótagban mély mgh van, akkor mély mgh toldalék kapcsolódik: békáról, csillárról. Ha az utolsó szótagban é,i, mgh van, akkor mély mgh kapcsolódik: kocsiban, kávéház. Ha ö,ő,ü,ű van az utolsó szótagban, akkor magas mgh kapcs. Pl, kosztümmel, sofőrrel. Ha e mgh van az utolsó szótagban, akkor a toldalék hangrendje változik: Ágnessel-Ágnessal
  • Magas-mély illeszkedés van a két alakú toldalékok esetében (-ban, -ben), a háromalakúak(- tok, -tek, -tök, -szor, -szer, -ször) ajakműködés szerint is illeszkednek (ötször, hatszor, hétszer).

II.) Mássalhangzótörvények:

a) minőségi változások:

Hasonulás:

Részleges hasonulás:

  • Zöngés szerinti részleges hasonulás ( népdal,  versben, tűzhet, vasban): amikor egy zöngés és egy zöngétlen msh áll egymás mellett, akkor általában a 2. msh zöngésíti vagy zöngétleníti az előtte álló msh-t.
  • Képzés helye szerinti részleges hasonulás (színpad, különben, szénpor, sínpár)
  • Az np és nb hangkapcsolatból mp és mb hangkapcsolatot hallunk. Írásban a részleges hasonulásokat nem jelöljük.

Teljes hasonulás: amikor két msh áll egymás mellett és az egyik msh hasonul a másikhoz, teljesen azonossá válik vele.

Írásban jelöletlen teljes hasonulás

  • búsuljon    l – j ; két jj-t hallunk
  • anyja         ny – j;  nny-t hallunk
  • egészség    sz – s;  ss-t hallunk

Írásban jelölt teljes hasonulás

  • A msh törvények közül egyedül ezt jelöljük írásban. Pl, géppel, boldoggá stb.
  • A –val,- vel, -vá, -vé rag v-je teljesen hasonul a szó utolsó msh-hoz. Az s,z,sz,dz hangra végződő szavak (vagy ha hozzájuk j-vel kezdődő toldalék kapcsolódik) a teljes hasonuláshoz tartoznak.

Összeolvadás: Amikor két különböző képzésű msh-ból egy teljesen új hang keletkezik. Írásban nem jelöljük.

  • Pl, válogatja         t + j – tty-t hallunk; tudjuk, szabadság, tetszik, banánja

b) mennyiségi változások:

Mássalhangzók rövidülése

  • Amikor egy hosszú és egy rövid msh áll egymás mellett, akkor a hosszú msh-t röviden ejtjük. Írásban nem jelöljük.
  • Pl, jobbra, visszhang, otthon, hallgat, tollbamondás

Mássalhangzó kiesés: 3 egymás mellé kerülő különböző msh közül a kiejtésben a középső kiesik (nem jelöljük): azt kérte- asz kérte; mondta-monta; ijesztget-ijezget

Mássalhangzó nyúlás: a két mgh közti msh –t hosszan ejtjük (egyes, kisebb, nyúlik, szőlő, papír, japán)

Kategória: Magyar Nyelvtan Érettségi Tételek Címkék: érettségi, érettségi 2011, érettségi tételek, hangképzés, Hangtan, kidolgozott érettségi tételek, magánhangzó törvények, mássalhangzó törvények, nyelvtan, nyelvtan érettségi tételek, nyelvtan tételek, tételek

Kedves Érdeklődő!

A fentiekben az oldal látogatói által beküldött szóbeli érettségi tételeket találod. Ahol megtehettük szerepeltettük a beküldő nevét.
A beküldött tételek tartalmáért, helyességéért az oldal üzemeltetője felelősséget nem tud vállalni!

Reader Interactions

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Elsődleges oldalsáv

KÉRDÉSED VAN? TEDD FEL!

Hírlevél






Marketing hozzájárulás: Beleegyezem, hogy az Adatkezelő marketing jellegű email-t küldjön nekem.

Mire számíthatsz?: Ha vissza szeretnéd vonni a hozzájárulásod csak kattints a leiratkozás linkre bármelyik levelünk alján! Adatvédelmi irányelveinket itt találod. Az űrlap elküldésével elfogadod adatvédelmi szabályainkat.


Tantárgyak

Angol nyelv

Matematika

Magyar nyelv és irodalom

Történelem

Cimkék

földrajz tételek informatika tételek irodalom irodalom tételek kidolgozott informatika tételek kidolgozott irodalom tételek kidolgozott tételek kidolgozott történelem tételek kidolgozott érettségi tételek kémia tételek nyelvtan tételek tételek történelem tételek Történelem Érettségi Tételek történelem érettségi tételek érettségi érettségi 2010 érettségi 2011 érettségi tételek érettségi tételek 2011

Footer

Friss

  • Online shopping
  • Holidays
  • Grammar-prepositions
  • Hogyan oldjuk meg az emelt szintű történelem írásbelit
  • Tippek emelt szintű történelem írásbeli vizsgákra
  • Gépház
  • Tétel Beküldése
  • Pontszámító Kalkulátor
  • Felvételi Pontszámítás
  • Érettségi Hírek
  • Érettségi Tippek

Adatkezelési tájékoztató

ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY EMELT SZINTEN

TÉMAKÖRÖK (A dőlt betűvel írtak csak emelt szinten elvártak) Az ókor és kultúrája Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. Julius Caesar egyeduralmi kísérlete. Octavianus hatalomra jutása és a principátus Augustus idején. Az ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői. A görög-római hitvilág. A görög filozófia kimagasló képviselői (Platón, Arisztotelész). Az antikvitás kiemelkedő kulturális […]

Erettsegizz.org 2018 - Érettségi tételek
Készítette a: Lanmen