Hangtan, magánhangzó törvények, mássalhangzó törvények, hangképzés
A beszéd hangjainak képzése
Az emberi testnek azokat a szerveit, amelyek a beszéd hangjait létrehozzák és módosítják, beszélőszerveknek nevezzük.
Beszélőszervek:
- Tüdő
- Légcső
- Gégefő a hangszalagokkal
- Garatüreg az ínyvitorlával
- Orr
- Szájüreg
- Fogak
- Ajkak (módosítják a hangokat)
- Szájpadlás
- Nyelv
A levegő útja:
Belégzéskor a tüdő megtelik levegővel, kilégzéskor a légcsövön keresztül távozik. A gégefőben megrezegteti a hangszalagokat, ilyenkor hang keletkezik. A garatüregben az ínyvitorlának terelő szerepe van, tereli a levegő útját az orr-vagy a szájüreg felé; a fogaknak, más szerveknek módosító szerepük van.
Beszélőszerveink működése, ezen belül a hangszalagok működése:
- zárállás, zönge minden magánhangzó és a mássalhangzók egy része pl.: z,zs
- résállás, “h” hang
- nyitott, a gégefedőben nem képződik hang
A hangokat két nagy csoportra szoktuk sorolni: magánhangzók (mgh) és mássalhangzók (msh) csoportjába.
Magánhangzók: a hangszalagok rezgéséből keletkezett tiszta zenei hang a zönge. Képzésükkor a hangszalagot megrezegtető levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.
Mássalhangzók: akadályba ütközik a szájüregbe áramlott levegő, a hangszalagok helyzete szerint zöngés, zöngétlen msh-ról beszélünk:
- Zöngés: b, z, zs
- Zöngétlen: p, sz, s
A beszédhangok, fonémák és a betűk közötti különbség:
A betűket leírjuk, a beszédhangot és a fonémát pedig kiejtjük. Beszédhang: pl, k, g; ahogy kiejtem. Fonéma: különféle variánsa, változata van egy hangnak pl, kéz, kár, kor, kutya; esetében a k hangot máshogy ejtjük.
Magánhangzók csoportosítása:
kiejtés időtartama szerint
- rövid: a,e,i,o,ü,u;
- hosszú: á,é,í,ó,ű,ú;
nyelv vízszintes irányú mozgása szerint
- Előretolt állapotban van a nyelv: magas mgh: e,é,i,í,ö,ő,ü,ű
- Hátra tolt állapotban van a nyelv: mély: a,á,o,ó,u,ú;
nyelv függőleges irányú mozgása szerint
- felső nyelvállás: i,í,u,ú,ü,ű;
- középső nyelvállás: é,o,ó,ö,ő;
- alsó nyelvállás: a,á,e
ajakműködés szerint:
- ajaknyílással képzett: é,e,á,i,í;
- ajakkerekítéssel képzett: a többi
A mássalhangzók rendszere
A képzés időtartama szerint:
- Rövid: l,k
- Hosszú: ll,kk
A képzés helye szerint:
- Ajakhangok, két ajakkal illetve ajakkal és foggal képzett hang Pl; b,p,m,v,f;
- Foghangok: d,t,z,sz,dz,c,n,l,r,zs,s,dzs,cs;
- Ínyhangok vagy szájpadláshangok: gy,ty,j,ny,g,k;
- Gégehang: h
A képzés módja szerint:
- Zárhangok: b,p,d,t,gy,ty,g,k;
- Réshangok: v,f,z,sz,zs,s,j,h;
- Zár-rés hangok: dz,c,dzs,cs
- Orrhangok: m,n,ny;
- Oldalsó hangok: l
- Pergő: r
A hangszalagok rezgése vagy működése szerint:
- Zöngés: b,v,d,z,dz,zs,dzs,gy,g,m,n,ny
- Zöngétlen: p,f,t,sz,c,s,cs,ty,k
Alkalmazkodás: a beszédfolyamatban a hangok a kiejtéskor nem tiszta képzésűek, mert a hangképző szervek a kiejtéskor már felkészültek a következő hang kiejtésére. Az egymás melletti és a távolabbi hangok egymásra hatását alkalmazkodásnak nevezzük.
I.) A magánhangzók alkalmazkodási törvényei:
Hangrend: A magyar nyelvben érvényesül a hangrendi harmónia.
- Magas hangrendű a szó, ha magas mgh található benne: e,é,i,í,ö,ő,ü,ű Pl, teniszütő, szekér, fehér
- Mély hangrendű a szó, ha mély mgh található benne:pl, háború, autó, malom
- Vegyes hangrendű a szó, ha minden mgh megtalálható és a magasak közül: e,é,i,í; pl, kocsi, kávé
Az illeszkedés törvénye: a toldalékok illeszkedéséről van szó.
- Magas hangrendű szavakhoz magas mgh toldalék kapcsolódik. Mély hangrendű szavakhoz mély mgh toldalék járul.
- Vegyes hangrendű: ha az utolsó szótagban mély mgh van, akkor mély mgh toldalék kapcsolódik: békáról, csillárról. Ha az utolsó szótagban é,i, mgh van, akkor mély mgh kapcsolódik: kocsiban, kávéház. Ha ö,ő,ü,ű van az utolsó szótagban, akkor magas mgh kapcs. Pl, kosztümmel, sofőrrel. Ha e mgh van az utolsó szótagban, akkor a toldalék hangrendje változik: Ágnessel-Ágnessal
- Magas-mély illeszkedés van a két alakú toldalékok esetében (-ban, -ben), a háromalakúak(- tok, -tek, -tök, -szor, -szer, -ször) ajakműködés szerint is illeszkednek (ötször, hatszor, hétszer).
II.) Mássalhangzótörvények:
a) minőségi változások:
Hasonulás:
Részleges hasonulás:
- Zöngés szerinti részleges hasonulás ( népdal, versben, tűzhet, vasban): amikor egy zöngés és egy zöngétlen msh áll egymás mellett, akkor általában a 2. msh zöngésíti vagy zöngétleníti az előtte álló msh-t.
- Képzés helye szerinti részleges hasonulás (színpad, különben, szénpor, sínpár)
- Az np és nb hangkapcsolatból mp és mb hangkapcsolatot hallunk. Írásban a részleges hasonulásokat nem jelöljük.
Teljes hasonulás: amikor két msh áll egymás mellett és az egyik msh hasonul a másikhoz, teljesen azonossá válik vele.
Írásban jelöletlen teljes hasonulás
- búsuljon l – j ; két jj-t hallunk
- anyja ny – j; nny-t hallunk
- egészség sz – s; ss-t hallunk
Írásban jelölt teljes hasonulás
- A msh törvények közül egyedül ezt jelöljük írásban. Pl, géppel, boldoggá stb.
- A –val,- vel, -vá, -vé rag v-je teljesen hasonul a szó utolsó msh-hoz. Az s,z,sz,dz hangra végződő szavak (vagy ha hozzájuk j-vel kezdődő toldalék kapcsolódik) a teljes hasonuláshoz tartoznak.
Összeolvadás: Amikor két különböző képzésű msh-ból egy teljesen új hang keletkezik. Írásban nem jelöljük.
- Pl, válogatja t + j – tty-t hallunk; tudjuk, szabadság, tetszik, banánja
b) mennyiségi változások:
Mássalhangzók rövidülése
- Amikor egy hosszú és egy rövid msh áll egymás mellett, akkor a hosszú msh-t röviden ejtjük. Írásban nem jelöljük.
- Pl, jobbra, visszhang, otthon, hallgat, tollbamondás
Mássalhangzó kiesés: 3 egymás mellé kerülő különböző msh közül a kiejtésben a középső kiesik (nem jelöljük): azt kérte- asz kérte; mondta-monta; ijesztget-ijezget
Mássalhangzó nyúlás: a két mgh közti msh –t hosszan ejtjük (egyes, kisebb, nyúlik, szőlő, papír, japán)
Vélemény, hozzászólás?