• Ugrás a tartalomhoz
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Főoldal
  • Segítek készülni
    • Angol nyelv
    • Matematika
    • Magyar nyelv és irodalom
    • Történelem
    • Tippek
  • Tételek
    • Angol
    • Biológia
    • Fizika
    • Földrajz
    • Informatika
    • Kémia
    • Magyar Irodalom
    • Magyar Nyelvtan
    • Matematika
    • Német
    • Testnevelés
    • Történelem
    • Érettségi Követelmények
  • Feladatsorok
    • Érettségi Feladatsorok (2004-2014)
    • Érettségi Feladatsorok (2015)
    • Érettségi Feladatsorok (2016)
    • Érettségi Feladatsorok (2017)
    • Érettségi Feladatsorok (2018)
  • Felvételi
    • Felvételi Pontszámítás
    • Pontszámító Kalkulátor
    • Felvételi Ponthatárok
    • Várható változások – 2020
  • Ágazati érettségi
  • Kapcsolat
    • Tétel Beküldése

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek

ÉRETTSÉGI
PORTÁL 2019

A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai

2011. január 19. szerda By ErettsegizzAdmin Szólj hozzá!

A szófaj fogalma: a nyelvhasználatban egyformán viselkedő, azonos szerepet betöltő és azonos célra szolgáló szavak osztályai, csoportjai. A szófaj a legáltalánosabb nyelvi kategória, amelyet a szavak jelentése, mondatbeli szerepe, bővíthetősége és alaki viselkedése határoz meg. Jelentésen a szavak használati értékét, lehetséges beszédbeli szerepét értjük. A mondatbeli szerep azt jelenti, hogy melyik szófaj milyen funkciót tölt be a mondatban. A bővíthetőség szempontja azt vizsgálja, hogy melyik szófajnak mi a tipikus bővítménye a mondatban. Vannak olyan szófajok, melyek nem bővíthetők (névelő, kötőszó). Szavaink között sok olyan is van, amely a szófaji csoportok közül többe is beleillik (átmeneti –pl. igenevek– és kereszteződő szófajok, pl. vonatkozó névmási határozószók: ahol, ameddig), vagy alkalmi használata miatt hol az egyik, hol a másik kategóriába sorolható (kettős-hármas szófajúság, pl nép-szín-anyag-mértéknév: magyar, vas stb.).

A szófajok:

I. Az ige:

Cselekvést, történést, létezést vagy állapotot kifejező szófaj. A cselekvést jelentő ige olyan tevékenységet nevez meg, amely az alany akaratától függ: dolgozik, tanul. A történést kifejező ige olyan változás, folyamat megnevezésére szolgál, amely független az alany akaratától: elromlik, esik, ragyog. A létezést jelentő ige az alany létét vagy nemlétét fejezi ki: van, nincs, lesz. Az állapotot jelentő igével megnevezett cselekvés is független az alany szándékától: bízik, fáj.

Az ige fajtái:

1.) A cselekvés irányulása alapján tárgyas és tárgyatlan igéket különböztetünk meg. A tárgyas ige cselekvése az alanytól kiindulva valami másra irányul. Ha a mondatban határozott tárgyuk van, ragozásuk tárgyas. Pl.: nézi a filmet, olvassa az újságot. Ha határozatlan tárgy a bővítményük, ragozásuk alanyi: néz valamit, olvas egy könyvet. A tárgyatlan ige cselekvése az alanyon kívül másra nem irányul. A mondatban tárggyal nem bővíthetők, ezért csak alanyi ragozásúak lehetnek: mosakodik, kerestetik, zúg, megy. Az ige a mondatban mindig állítmány.

2.)   Igeszemlélet szerint:

  • folyamatos (tervez, szalad)
  • befejezett (győz, tüsszent, megír)

3.)   Akcióminőség szerint:

  • kezdő (felcsendül)
  • mozzanatos (villan, röppen)
  • tartós-huzamos (él, járkál)
  • gyakorító (szedeget, adogat)

4. ) Igenemek szerint:

  • cselekvő (ad, megy)
  • visszaható (fésülködik)
  • műveltető (csináltat)
  • szenvedő (adatik)
  • ható (adhat)

II: Névszók:

1. Főnév:

A főnév a valóságban is létező, vagy ilyennek képzelt élőlények, élettelen tárgyak vagy gondolati dolgok nevét jelöli. A főnevek jelölhetnek valóságos vagy ilyennek gondolt fogalmakat: ezek a konkrét főnevek. Megnevezhetnek elvont fogalmakat, jelenségeket is, ezeket elvont főneveknek nevezzük. A konkrét főneveknek jelentésük alapján két csoportja van: a köznevek és a tulajdonnevek. A köznév több egyforma dolog közös megnevezése. A tulajdonnév valakinek vagy valaminek saját, megkülönböztető neve. A főnév a mondatban ragok segítségével bármely mondatrész szerepét betöltheti.

A köznevek fajtái:

Jelentésük:

Példák:

egyedi név

hasonló egyedek közös neve

kutya, király, fiú

gyűjtőnév

több egyedből álló csoport neve

lakosság, nyáj, hegység

anyagnév

a legkisebb rész is azonos az egésszel

arany, vas, juh

A tulajdonnevek fajtái

Példák

személynév

Petőfi Sándor, Kati, Jóska

földrajzi név

Dunántúl, Szeged, Svájc

intézménynév

Nemzeti Múzeum

címek

Nők Lapja

márkanevek

Suzuki, Pepsi Cola, Colgate

2. Melléknév:

A melléknév személyek, tárgyak, dolgok tulajdonságait kifejező szó. A mondatban leggyakrabban jelző. Lehet állítmány vagy határozó is. A melléknevet fokozhatjuk: alsó-, középső-, felsőfok. Pl.: jó, jobb, legjobb.

3. Számnév:

A számnév személyek, dolgok, tárgyak számát, mennyiségét, vagy sorban elfoglalt helyét kifejező szó. Két faja a határozott és a határozatlan (sok, kevés, valamennyi, néhány) számnév. A határozott számnév pontosan megnevezi a számot vagy a sorrendi helyet. Lehet tőszámnév (kettő), törtszámnév (ketted), és sorszámnév (második). A mondatban lehet jelző, állítmány, számhatározó és számállapot-határozó.

4. Névmás:

A névmás valódi névszókat (fő-, mellék- vagy számneveket) helyettesítő szófaj. A névmásoknak önmagukban nincs határozott jelentéstartalmuk, a beszédben válnak tartalmas szókká. Attól függően, hogy milyen szófajt helyettesítnek, megkülönböztetünk csak főnevet ún. egyirányú, és a fő-, mellék- vagy számnevet is helyettesítő ún. többirányú névmásokat.

Egyirányú névmások:

a: személyes: én, te, ő, engem, bennem

b: birtokos: enyém, tied, övé, enyéim, tieid, övéi

c: visszaható: magam, magad, maga, magunk, magatok

d: kölcsönös: egymás

Többirányú névmások:

a: mutató: ez, olyan, akkora, annyi

b: kérdő: ki, mi, milyen, mekkora, mennyi

c: vonatkozó: aki, ami, amilyen, ahány, amennyi

d: határozatlan: valami, valamilyen, némelyik, néhány

e: általános: bárki, mindegyik, semmilyen, akárhol

A névmásnak csak ritkán lehet határozója.

III. Igenevek:

Az igenév igéből képzett olyan főnév, melléknév vagy határozószó, amelynek igei tulajdonságai is vannak. Tipikusan átmeneti szófaj.

1. A főnévi igenév igéből -ni képzővel létrehozott származékszó, amely elvontan fejez ki cselekvést, történést, létezést, állapotot: sétálni. A mondatban főleg alany, tárgy és határozó szerepét tölti be, de a kell, lehet, szabad… állítmányok mellett alany is lehet.

2 Melléknévi igenév olyan –ó/-ő (egyidejűséget kifejező), -t/-tt (előidejűséget kifejező), -andó/-endő (utóidejűséget kifejező) képzős származékszó, amely az igei alapjelentést tulajdonságként nevezi meg. Mondatban leggyakrabban jelző, de határozó, állítmány lehet. Tárgya és határozója lehet.

3. A határozói igenév olyan -va/-ve, -ván/-vén képzős származékszó, amely a cselekvésfogalmat határozói körülmények közt nevezi meg. A mondatban rendszerint mód- vagy állapothatározó. Tárgya és határozója lehet.

IV. Határozószók:

A cselekvés, történés, létezés helyét, idejét, módját vagy a cselekvő állapotát kifejező szavak: kint, most, rögtön, együtt. A határozószó a mondatban mindig határozói szerepet tölt be. Csak határozója lehet.

V. A viszonyszók: viszonyt jelölnek. Csupán alakilag önállók, mert önálló jelentésük nincs. Önmagukban nem mondatrészek, nem toldalékolhatók.

a)     igekötő: a fogalmak határozottságát (a, az) vagy határozatlanságát (egy) jelzi.

b)    névutó: a névszók után állva velük együtt határozót fejeznek ki (pl. alatt, múlva, alapján)

c)     kötőszó: a szöveg önálló mondatait, a mondat tagmondatait és mondatrészeit, szavait kapcsolja össze. Fajtái: alárendelők (hogy, mert, ha, mint, bár stb.) és mellérendelők (és, is, de, vagy, azaz, vagyis, hanem stb.)

d)    igekötők: az ige jelentését hozzá kapcsolódva (előtte-mögötte állva, közbeékelődve) módosítják: pl. be, ki, le, fel, meg, el, át, rá, ide, oda, szét, össze, vissza. Önálló szóként állva mondat is lehet.

e)     Segédigék: összetett állítmányokat és igealakokat hoznak létre, pl. fog, volt, lett.

f)Módosítószók: kérdést, állítást, tiltást, óhajtást kifejező szavak: kérdőszó (vajon, e) állítószók (igen, bizony, persze), tagadó-tiltószók (nem, ne, sem, se), óhajtószók (bár), határozatlanságot kifejező szók (talán, esetleg, aligha, hátha)

VI. A mondatszók:

Önmagukban tagolatlan mondatként vagy tagmondatként álló szavak. Indulatszónak is nevezik ezeket a lexémákat. Az indulatszó a beszélő érzelmeit, akaratát fejezi ki tagolatlan formában.

Megkülönböztetünk érzelmet nyilvánító (Hajh! Jaj! Teringettét! Fúj!), akaratnyilvánító (Pszt! Csitt! Nana! Hajrá!) és az akaratnyilvánítón belül állathívogató, -terelő (cicic, pipi, gyí, hess) szavakat is. A felelőszók tagolatlan mondatok. Vagy megválaszolják a kérdést: Igen, persze, vagy kérdeznek: Nos?

A szóalkotás

Már meglévő elemek összekapcsolásával hozunk létre új szót. Módjai:

a.) Szóképzés
A szótőhöz képzőt teszünk. Már a honfoglalás kori nyelvben is éltek képzők. Pl.: -t, -d, -l, -s (inal, menet, árad); ősi képzőink: lődöző-szíjas-ugor

b.) Ragszilárdulás
Általában határozószóknál történik meg. A nyelvérzék alapszónak érzi a ragozott formát. Pl.: tú|, itt, rögtön, előtt

c.) Szórövidülés
Becenevek: Peti, Pető; mozi, troli, presszó

d.) Elvonás
A nyelvérzék egy-egy tőszó végét képzőként értelmezi, és leválasztásával új szót hoz létre. Szláv eredetű igéinknél gyakori. Pl.: kapál → kapa, perel → per, parancsol → parancs

e.) Szóösszetétel
Két szó összekapcsolásával keletkezik; ősi módszer, már a Halotti beszédben is szerepel (pl.: orca = orr + száj).

– szintagmatikus kapcsolatot jelölők (mellé- vagy alárendelő kapcsolat) (pl.: tízórai – időhatározói; nap sütötte – alanyi; tojásfehérje – birtokos)

– jelentéstömörítő összetétel (pl.: erőmű, villanyszámla)

f.) Mozaikszók
– betűszó (MTA)
– szóösszevonással (OFOTÉRT)

A Szóalkotás egyéb (ritkább) esetei:

  • Ragszilárdulás: éjjel, nappal,
  • Szóelvonás: kapál> kapa, vádol> vád
  • Szórövidülés: laboratórium> labor, tulajdonos> tulaj
  • Szóvegyülés: ordít + kiabál= ordibál, zavar + kerget= zavargat
  • Szóhasadás: család – cseléd, nevel – növel
  • Mozaikszavak – Népetimológiai: (idegen szóból magyart alkotunk) pl.: tuberose (latin)  > tubarózsa
  • Jelentéstapadás: lábas fazék> lábas-Szándékos torzítás: nyugdíjas> nyögdíjas
  • Elavult szavak jelentésének felújítása: pl.: baj (régen ’harc’)
  • Tájszóból közszó: betyár, kandalló

Kategória: Magyar Nyelvtan Érettségi Tételek Címkék: a szóalkotás módjai, A szófajok rendszere, érettségi, érettségi 2011, érettségi tételek, kidolgozott érettségi tételek, nyelvtan tételek

Kedves Érdeklődő!

A fentiekben az oldal látogatói által beküldött szóbeli érettségi tételeket találod. Ahol megtehettük szerepeltettük a beküldő nevét.
A beküldött tételek tartalmáért, helyességéért az oldal üzemeltetője felelősséget nem tud vállalni!

Reader Interactions

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé.

Elsődleges oldalsáv

KÉRDÉSED VAN? TEDD FEL!

Hírlevél






Marketing hozzájárulás: Beleegyezem, hogy az Adatkezelő marketing jellegű email-t küldjön nekem.

Mire számíthatsz?: Ha vissza szeretnéd vonni a hozzájárulásod csak kattints a leiratkozás linkre bármelyik levelünk alján! Adatvédelmi irányelveinket itt találod. Az űrlap elküldésével elfogadod adatvédelmi szabályainkat.


Tantárgyak

Angol nyelv

Matematika

Magyar nyelv és irodalom

Történelem

Cimkék

földrajz tételek informatika tételek irodalom irodalom tételek kidolgozott informatika tételek kidolgozott irodalom tételek kidolgozott tételek kidolgozott történelem tételek kidolgozott érettségi tételek kémia tételek nyelvtan tételek tételek történelem tételek Történelem Érettségi Tételek történelem érettségi tételek érettségi érettségi 2010 érettségi 2011 érettségi tételek érettségi tételek 2011

Footer

Friss

  • (nincs cím)
  • (nincs cím)
  • (nincs cím)
  • (nincs cím)
  • Writemypapers.org: How to Use this Online Essay Writing Service
  • Gépház
  • Tétel Beküldése
  • Pontszámító Kalkulátor
  • Felvételi Pontszámítás
  • Érettségi Hírek
  • Érettségi Tippek

Adatkezelési tájékoztató

3 Strategies to Get Someone to Publish My Paper

I have been trying to discover a way to find a person to write my paper. Obviously, there’s no necessity to set up too much work. Here are three strategies to get someone to produce your paper for you. Your syllabus has segments like”Why is this document important?” Or”Why should someone read this paper?” To […]

Erettsegizz.org 2018 - Érettségi tételek
Készítette a: Lanmen

Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom