A NYELVI JELEK CSOPORTJAI HANGALAK ÉS JELENTÉS VISZONYA ALAPJÁN
A szó beszédünk és írásunk legkisebb értelmes része. Hangokból és betűkből épül fel, és toldalék segítségével mondatokat alkot.
A szónak két eleme van:
Hangalak: az a betűsor vagy hangsor, amit kiejtünk, hallunk és leírunk, a szó érzékszerveinkkel felfogható része.
Jelentés: az a dolog vagy tárgy, amire gondolunk a hangalak megjelenésekor, az a gondolati tartalom, amit a hangalak hordoz.
A kettő kapcsolata alapján a jelentés fajtái lehetnek:
Egyjelentésű szavak: egy hangalakhoz egy jelentés járul
pl. asztal, szék, borjú, fésű, függöny
Többjelentésű szavak: egy hangalakhoz több jelentés járul, ebből az egyik az elsődleges, a többi logikailag összefügg. => poliszéma
pl. körte, levél, zebra, toll
Azonos alakú szavak: egy hangalakhoz több jelentés járul, és azok logikailag nem függnek össze
pl. csap, vár => homoníma
Hasonló alakú szavak: hasonló hangalakhoz különböző jelentés társul. => szópárok
pl. helység-helyiség; gondatlan-gondtalan, érem-érme
Rokon értelmű szavak: több hangalakhoz azonos vagy hasonló jelentés járul. Ezek a szinonimák, stílusszépítő hatásúak. A szóismétlést kerülhetjük el vele.
Egy jelentés, több hangalak: szűkebb értelemben vett rokon értelműség, a valóság ugyanazon darabját határozzák meg.
Hasonló jelentés, más hangalak: tágabb értelmű, fokozati különbségekkel a jelentések között.
pl. ér, csermely, patak, folyó, folyam, tenger, óceán
Ellentétes értelmű szavak: antoníma
Hangutánzó és hangfestő szavak: A hangalak már előre jelzi a gépek, tárgyak, természeti jelenségek hangját.
Lehet: mozzanatos, huzamos, hangfestő
Vélemény, hozzászólás?