Beküldte: niciland
- A magyar írás latin betűs, hangjelölő.
- A magyar helyesírás betűíró, hangjelölő és értelemtükröztető jellegű.
- A helyesírás szó Révai Miklós, XIX. századi nyelvész alkotása. (az: ortographia szó tükörfordítása)
- A helyesírási kérdésekkel az MTA Helyesírási Bizottsága foglakozik. A legelső helyesírási szabályzat 1832-ben jelent meg, ma ennek a 11., átdolgozott kiadása van érvényben.
- A szótár 299 pontban tartalmaz helyesírási szabályokat, ezenkívül szótárt és tárgymutatót.
- A helyesírás nem cél, hanem eszköz, az akadálytalan nyelvhasználat eszköze.
- A nemzeti kultúra megóvása és a mindennapi nyelvhasználat minél pontosabb követése biztosítja az állandóság és a változás egyensúlyát a helyesírásban. Napjainkban az ún. sms-nyelv erőteljesen hat a helyesírásra, azt rontja, s furcsa, szabálytalan helyesírású (ill. helytelen írású) szavakat figyelhetünk meg, elsősorban a fiatalok nyelvhasználatában.
Helyesírási alapelvek
- Kiejtés szerinti írásmód: a legnagyobb hatókörű alapelv, ennek megfelelően a szótőt és toldalékot is a köznyelvi kiejtésnek megfelelően írjuk. Elképzelhető, hogy a kiejtés ingadozik, ebben az esetben pontosan meg kell jegyeznünk az írásképet. (pl. árboc, dicsér, irigy, posta, bakancs, szalag, cikázik, köpeny) (A kiejtés elve 4 pontban foglalható össze: mássalhangzók időtartamának jelölése, a magánhangzók minőségi és mennyiségi szabályai, kétalakú elemek, a szóelemek elhomályosulása)
- Szóelemző írásmód: a toldalékos szavak és az összetett szavak helyesírásánál alkalmazzuk. Egyrészt a szóelemek eredeti alakját tünteti föl (pl. tudja); másrészt a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl (pl. csónakkal: írásban jelölt teljes hasonulás).
- Hagyományos írásmód: a ly írásában megőrizzük régebbi korok hangjelölésének és kiejtésének az emlékét (a XVII-XVII. sz.-ig még általánosan létezett az „ly”), s ugyanez figyelhető meg a régi magyar családnevek hangjelölésekor. Ezekben olyan régies betűket is leírunk, amelyek nincsenek meg a mai ábécében. Pl. „eö”, „cz”, „ch” (Thököly, Eörsy, Rákóczi stb. Érdekesség: az első családnevek a XIV. sz.-ban jelentek meg, és ezután 300-400 évig tartott a családnévrendszer teljes kialakulása és megszilárdulása. Pl. a mai Pető családnevet ennyiféleképpen írták le: Peteu, Petew, Petheu, Petheö, Pethew, Petho, Pethő
- Egyszerűsítő írásmód: Ezen elv érvényesítésével az írásjelek, a betűk és a betűjegyek megtakarítására törekszünk, tulajdonképpen csonkítottan írjuk ezeket a szavakat. (Pl. meggy, eddzük, asszonnyal, Bernadettel) Nem egyszerűsítünk az összetett szavak határárán (pl. díszszázad, jegygyűrű) és a magyar családnevekben (pl. Széll-lel, Papp-pal) és az idegen nevekben (pl. Mann-nal, Tallinn-nál)
Vélemény, hozzászólás?