Beküldte: niciland
A szövegszerkesztés általános szabályai, pl. egy szónoki beszéd megszerkesztésének menete, a téma kijelölésétől a szóbeli vagy írásbeli megfogalmazásig
• témaválasztás, ha szükséges, címadás, a cím a globális kohézió legfőbb eszköze (az élőszóbeli szövegeknek nem szokás címet adni)
• szövegtípus, műfaj kiválasztása (a kommunikációs helyzet figyelembe vételével, kinek, milyen alkalomból stb. alkotjuk a szöveget, pl. ünnepi alkalomra szánt köszöntő, ballagási búcsúbeszéd, pohárköszöntő stb.)
• elővázlat készítése a legelső lépés
• anyaggyűjtés nagyon lényeges (két fő útja van: tapasztalat és okoskodás, saját tapasztalatok, utazás, kísérlet, élmények, megélt élethelyzetek; mások tapasztalatai, könyvek, folyóiratok, vagy akár élőszóból is, nyomtatott sajtó, elektronikus média, mérvadó személyek állásfoglalásai, megfontolással)
• a mondanivaló előzetes kialakítása (nézőpont, saját vélemény, közlendő körvonalazása, az összegyűjtött anyag rostálása. Mire van szükségem?
• az anyag elrendezése (diszpozíció) a szerkezet, a kompozíció megalkotása, tételmondatok, kulcsszavak kiválasztása
• vázlatírás (jóval részletezőbb, több csomópont köré épülő, az ókori retorikából örökölt hármas tagolás alkalmazása)
• a szöveg kidolgozása (elokúció): a következő elvek alapján: egység elve, haladás és folyamatosság elve, logikus elrendezés elve, arányos elrendezés elve, fokozatosság elve, teljesesség, befejezettség elve
• fontos: a fölösleges kitérők kerülése, az, hogy kellő mértékben és terjedelemben járjuk körül az egyes résztémákat, ne zsúfoljunk sok információt össze, a továbblépés előtt ellenőrizzük, hogy mindent kifejtettünk-e
törekedjünk az egységes hangnemre és stílusrétegre
• a szöveg feldíszítése Pl. ünnepi szónoklat esetén; megszólítás, odafordulás a hallgatósághoz, a hallgatók jóindulatának elnyerése (=captatio benevolantiae /kaptáció benevolancié/) toposzok, szónoki kérdés, retorikai alaktatok, aforizmák, szállóigék stb
• az előadásmód megtervezése: az élőszó zenei kifejezőeszközei: intonáció, beszédtempó, szünetek) és a non verbális gesztusok (mimika, testtartás gyakorlása)
• a szöveg emlékezetbe vésése, memorizálás
• az írott forma estében: a végső forma elnyerése, a szöveg vizuális vezérlése (tipográfia)
• a szöveg előadása: törekedni kell a spontánnak tűnő előadásra. A hallgatóság érezze úgy, mintha éppen most teremtődne meg az ünnepi szónoklat, pedig valójában hosszú, tudatos alkotómunka előzi meg.
Vélemény, hozzászólás?