Kosztolányi Dezső
– Nyugatosok közül legkülönlegesebb költő és író valamint a legjobb kritikus
– Szabadkán született (1885), elcsatolták Trianon után, irredenta magatartásával sok ellenséget szerzett
– Budapesten bölcsészkarra járt, Négyessy professzor szemináriumát látogatta
– Bécsi egyetemen is tanul, majd újságírásból szerez pénzt itthon
– Prózai munkássága
Költői/emberi magatartásról sajátos elmélet
– homo aestheticus – akinek a szépség a fontos
– homo moralis – akinek az erkölcs a legfőbb érték
Kosztolányi moralis-ból aestheticus-szá akart változni, de fordítva sült el
Aranysárkány
– Főszereplője: Novák Antal, régi vágású matematika tanár
– Felesége régen meghalt, egyedül neveli lányát, aki megszökik tőle egyik tanítványával
– Liszner Vili – értetlen, makacs diák, megbuktatja N. Antal az érettségin. Barátaival megverik a tanárt
– Ezt Antal nem tudja feldolgozni, kollégájától kér segítséget
– Ő azt tanácsolja, hogy hordjon magánál pisztolyt
– Novák nem akar ilyen világban élni
– A mű végén öngyilkos lesz
– Utójáték: érettségi találkozó, kiderül, hogy senkinek nem sikerült semmi az életben
Pacsirta
– műfaj: metszetregény – társadalmi rétegről való metszet
– téma: csúnyaság (tabunak számított)
– színhely: Sárszeg, ahol egyhangú az élet, semmi sem történik
– szereplők: Vajkai Ákos és felesége (idős házaspár), valamint csúnya lányuk, akit mindenki csak Pacsirtának hív (gyerekkori ragadványnév)
– a szülők már szeretnék, hogy férjhez menne, ezért elküldik vidéki rokonokhoz
– amíg ő távol van, a szülők felszabadulnak, hiszen már nem szorongatja őket Pacsirta gondoskodása
– végre tudnak élni, szórakoznak, étterembe járnak
– Vajkai inni jár a „Párducokkal” (idős férfiak klubja), részegen megy haza egyik este és veszekszik a feleségével. Azt mondja, hogy sokkal jobb lenne, ha nem is lenne lánya
– másnap hazajön Pacsirta, várják az állomáson
– most már a szülők is csúnyának látják lányukat
– hazamennek, és ugyanazt folytatják, amit ezelőtt
Édes Anna
– szélsőséges megítélése
> üdvözölték, bocsánatkérésnek vették
> szörnyű, freudista illusztráció
> rossz, mert elnagyolt Anna életrajza
> zseniális, megújító, modern
– címe
> édes – jelezheti az író szimpátiáját, de ez családnév
> Anna – akkoriban vidékhez kötődő lánynév
> magas hangrendű családnévhez mély hangrendű keresztnevet szerencsés választani
– helyszín
> budapesti Krisztinaváros
> város a városban
> mindenki ismer mindenkit
– alapszituáció
> cselédkérdés – úr és cseléd viszonya
> számkivetett helyzetük
> cselédtartás ekkor presztízskérdés
> a cseléd nem a családtag, de egymás között kapcsolatot alakítanak, Anna ebből is kimarad
– Anna késleltetve jelenik meg, de előtte sokat beszélnek róla (Vizyné kileste, Ficsor megígérte, hogy jönni fog)
– Vizy Kornél és felesége
> közelítenek a felsőközéposztályhoz, de anyagilag nem így van
> Kornél visszakapja munkáját, felesége háziasszony
> lányuk 6 évesen halt meg, nem is lehet másik, halálát nehezen dolgozzák fel
> ez vezet a kóros cselédkereséshez
> előző cselédjük, Katica otthagyta őket román szeretője miatt
– Annának első felbukkanásakor a házban rossz érzete támad, szeretne elmenekülni
– Vizyné beidomítja: tanítja, beavatja a munkákba
– Vacsorát rendeznek, ahol bemutatják a lakótársaknak, barátoknak
– A demonstráció tetőfoka: süteménnyel kínálják, de ő nem kér
– Moviszter doktor (rezonőr – az író szócsöve) szerint, ha minden nap kínálnák, ha minden nap jól tartanák, akkor most is vett volna
– Jancsira bízzák Annát, amikor elutaznak
– A társadalmi szintek nem áthidalhatóak, de Jancsi mégis megpróbálja (ráadja Vizyné ruháit)
– A kapcsolatnak vége szakad, de Anna terhes lesz
– Jancsitól magzatelhajtó port kap, beteg lesz
– Özvegy kéményseprő szeretné elvenni (felemelkedést jelentené Annának)
– Vizyné betegségével zsarolja, hogy maradjon
– Záró vacsorán Jancsi belecsókol Moviszterné nyakába
– Amikor a vendégek elmennek, Anna rengeteg süteményt eszik – előjel
– Éjszaka végez Vizyékkel, majd lefekszik aludni – reggel így találnak rájuk
– Miért gyilkol?
> freudista magyarázat: elfojtott emlékek (vetélés, megaláztatás) felgyülemlenek benne és kirobbannak
> moviszteri humanista magyarázat: gépként bántak vele, nem kezelték emberként
> írói pontatlanság: nem figyel oda rendesen jellemzésére, motiválatlan a cselekvés
Vélemény, hozzászólás?