• Ugrás a tartalomhoz
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Főoldal
  • Segítek készülni
    • Angol nyelv
    • Matematika
    • Magyar nyelv és irodalom
    • Történelem
    • Tippek
  • Tételek
    • Angol
    • Biológia
    • Fizika
    • Földrajz
    • Informatika
    • Kémia
    • Magyar Irodalom
    • Magyar Nyelvtan
    • Matematika
    • Német
    • Testnevelés
    • Történelem
    • Érettségi Követelmények
  • Feladatsorok
    • Érettségi Feladatsorok (2004-2014)
    • Érettségi Feladatsorok (2015)
    • Érettségi Feladatsorok (2016)
    • Érettségi Feladatsorok (2017)
    • Érettségi Feladatsorok (2018)
  • Felvételi
    • Felvételi Pontszámítás
    • Pontszámító Kalkulátor
    • Felvételi Ponthatárok
    • Várható változások – 2020
  • Ágazati érettségi
  • Kapcsolat
    • Tétel Beküldése

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek

ÉRETTSÉGI
PORTÁL 2019

Kertész Imre: Sorstalanság

2015. április 9. csütörtök By ErettsegizzAdmin Szólj hozzá!

Beküldte: Kata

Kertész Imre élete:

1929-ben Budapesten született.
1944-ben tizennégy évesen Auschwitzba deportálták, a felszabadulás Buchenwaldba érte.
1945-ben tért haza.
1948. érettségi vizsgát tett.
Gyári munkás, majd újságíró. Felsőfokú végzettsége nincs.
1953-tól szabadfoglalkozású író és műfordító.
1960-73. első regénye: Sorstalanság (13 évig készült)
A nyolcvanas évektől számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült (József Attila díj, Kossuth díj, Herder-díj).
2002-ben a Svéd Akadémia az irodalmi Nobel-díjat – elsőként a magyar írók közül – Kertész Imrének ítélte „írói munkáságáért, a Sorstalanság regényéért.
A regényből Koltai Lajos rendezésében készült film.
2009-ben Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála.
Jelenleg Berlinben él, de magyar állampolgárságot is megtartotta.

Meghatározó élménykör:

Vannak írók, kiknek életművét egyetlen élménykör határozza meg, Kertész Imre ilyen.
Nála meghatározó a fiatalon átélt láger-élmény, Auschwitzi élménykör.

Sorstalanság

Többszöri visszautasítás után a mű 1975-ben megjelenhetett ugyan, de a hivatalos kritika hallgatott róla, igazi jelentősége egy évtizeddel később, a második kiadás után mutatkozott meg.

A Sorstalanság egy tetralógia első kötete.
Négy önálló, de tartalmilag összefüggő műből álló ciklus.
1988. A kudarc (Kertész ebben írja le az alkotói folyamat kálváriáját és nehézségeit.)
1996: Kaddis a meg nem született gyermekért. (A Kaddis-ban újra megjelenik Köves György, az előző két regény főszereplője, s elmondja a kaddisát, halotti imáját a gyerekért, akit nem hajlandó arra a világra nemzeni, amely megengedte a megengedhetetlent, Auschwitzt-t.)
2003: Felszámolás (A Sorstalanság ideológiai problematikájának továbbvitele.)

A regény címének értelmezése

Sors = a választás szabadsága Sorstalanság = a választás szabadságának hiánya

Köves Gyuri megfogalmazásában: „Végigéltem egy adott sorsot. Nem az én sorsom volt, de én éltem végig”

Nevelődési regény:

A műfaj általános sajátossága, hogy a középpontban a főhős saját életútja, fejlődéstörténete áll, melyben az ifjúkorú ábrándozástól, a felnőtt kor, érett józanságáig jut el. Ebben a regénytípusban a világ és az élet, mint iskola szerepel, melyet mindenkinek ki kell járnia és mindenkire érvényes tapasztalatot ad. Ugyanakkor a hős együtt formálódik a világgal, sorsa a világ átalakulását tükrözi. Ez a műfaji jellegzetesség a sorstalanságban ironikusan jelenik meg. A tanulás és az alkalmazkodás során, a túlélést kellett megtanulnia.

Cselekmény:

Köves Gyuri 15 éves zsidó fiú, aki Budapesten él. Szülei elváltak, apjával él. Apját behívják, munkaszolgálatra ő pedig hadi üzemben kezd dolgozni. Gyurit nem nevelték vallásosan, nincs, zsidótudata.
Egyik nap leszállítják a buszról más zsidókkal együtt és a Téglagyárban várakoztatják.
Azt hiszi, hogy munkára viszik, de vonattal az Auschwitzi táborba szállítják majd innen Buchenwaldba, Zeitzbe. Dolgoztatják és éheztetik, emiatt súlyosan megbetegszik és legyengül. A főhőst a biztos halál tudatában váratlanul éri, hogy csodaszerűen megmenekül, ugyanúgy váratlanul, mint az elhurcolás, de a tábort felszabadítják és hazajuthat Budapestre. Apja meghalt, a lakásukban már mások élnek. Az élményt képtelenség felejteni. Elvitték tőle a sors lehetőségeket, ezért érez mindenki iránt gyűlöletet hazatérése után. Idegenséget is, nem tudja senkivel megérteni magát. A mű végén elindul, hogy találkozzon az édesanyjával.

Kompozíció:

A mű 3 kompozíciós egységre bontható.

I. 1.-3. fejezet – Bp.-en és a téglagyárban – pár hét
1. fejezet a család, az apa munkatáborba jutásakor
2. fejezet a 15 éves fiú önállósulásának és öneszmélésének kezdete
3. fejezet a zsidóság összegyűjtése

II. 4.-8. fejezet – táborokban – néhány hónap
4. fejezet az út a téglagyárból Auschwitzba
5. fejezet a rab élet és a tábori élet tapasztalatai
6. fejezet Buchenwald és Zeitz
7. fejezet munkavégzés, fizikai-lelki leépülés, végül a mélypont elérése
8. fejezet. lábadozás a kórházban, felszabadulás (1945: gleinai tábori kórház)

III. 9. fejezet – Bp.-en – néhány nap (hazaút, történetek értelmezése)

Az időrend folyamatossága a 4. fejezetben megtörik, mert akkor visszatekint a bevagonozás előttre. Valószínűleg azért pont ekkor van törés, mert itt kapja meg a rabruhát, ami elindítja benne az eszmélés folyamatát és rájön, hogy ő valójában rab.

A mű hangvétele:

Egy holokauszt regénytől komoly, tragikus hangvételt várunk, e helyett a Sorstalanság ironikus, néha humoros. Ez a hangvétel teljesen szokatlan, de Kertész Imre szándékosan elkerüli a sablonokat, az egyszerű magyarázatokat.
A haza tért fiút egy újságíró arról kérdi, milyen volt a pokolban? Erre Gyuri azt feleli nem a pokolban volt, hanem a koncentrációs táborban. Ezzel azt akarja mondani, hogy a tábor emberi alkotás, ott sem volt mindenki bűnös, és nemcsak rossz dolgok történtek vele.

A főszereplő, Köves Gyuri jellemzése:

  • mindent tudomásul vesz, ami történik vele
  • korához képest érett fiú
  • végig alárendeli magát a sorsnak
  • egy felsőbb igazságnak engedelmeskedik
  • életében a zsidóság, sem mint vallás, sem mint nyelv, sem mint faji közösség nem játszik szerepet
  • mélypont számára, amikor az ortodox társát „le rohadt zsidózza”
  • a fiút idegenség jellemzi, identitáshiány
  • önazonossága sérült, hiszen az újságírónak így válaszol: Gyűlöletet érzek!

A regényt, sajátos ábrázolás módja, nézőpontja, hogy egy kamasz szemszögéből mutatja meg a holokausztot, emeli ki a hasonló témájú regények sorából. Méltón lett Nobel díjas érte az író.

Kategória: Magyar Irodalom Érettségi Tételek Címkék: Kertész Imre, kortárs, Sorstalanság

Kedves Érdeklődő!

A fentiekben az oldal látogatói által beküldött szóbeli érettségi tételeket találod. Ahol megtehettük szerepeltettük a beküldő nevét.
A beküldött tételek tartalmáért, helyességéért az oldal üzemeltetője felelősséget nem tud vállalni!

Reader Interactions

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Elsődleges oldalsáv

KÉRDÉSED VAN? TEDD FEL!

Hírlevél






Marketing hozzájárulás: Beleegyezem, hogy az Adatkezelő marketing jellegű email-t küldjön nekem.

Mire számíthatsz?: Ha vissza szeretnéd vonni a hozzájárulásod csak kattints a leiratkozás linkre bármelyik levelünk alján! Adatvédelmi irányelveinket itt találod. Az űrlap elküldésével elfogadod adatvédelmi szabályainkat.


Tantárgyak

Angol nyelv

Matematika

Magyar nyelv és irodalom

Történelem

Cimkék

földrajz tételek informatika tételek irodalom irodalom tételek kidolgozott informatika tételek kidolgozott irodalom tételek kidolgozott tételek kidolgozott történelem tételek kidolgozott érettségi tételek kémia tételek nyelvtan tételek tételek történelem tételek Történelem Érettségi Tételek történelem érettségi tételek érettségi érettségi 2010 érettségi 2011 érettségi tételek érettségi tételek 2011

Footer

Friss

  • Online shopping
  • Holidays
  • Grammar-prepositions
  • Hogyan oldjuk meg az emelt szintű történelem írásbelit
  • Tippek emelt szintű történelem írásbeli vizsgákra
  • Gépház
  • Tétel Beküldése
  • Pontszámító Kalkulátor
  • Felvételi Pontszámítás
  • Érettségi Hírek
  • Érettségi Tippek

Adatkezelési tájékoztató

ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY EMELT SZINTEN

TÉMAKÖRÖK (A dőlt betűvel írtak csak emelt szinten elvártak) Az ókor és kultúrája Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. Julius Caesar egyeduralmi kísérlete. Octavianus hatalomra jutása és a principátus Augustus idején. Az ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői. A görög-római hitvilág. A görög filozófia kimagasló képviselői (Platón, Arisztotelész). Az antikvitás kiemelkedő kulturális […]

Erettsegizz.org 2018 - Érettségi tételek
Készítette a: Lanmen