• Ugrás a tartalomhoz
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Főoldal
  • Segítek készülni
    • Angol nyelv
    • Matematika
    • Magyar nyelv és irodalom
    • Történelem
    • Tippek
  • Tételek
    • Angol
    • Biológia
    • Fizika
    • Földrajz
    • Informatika
    • Kémia
    • Magyar Irodalom
    • Magyar Nyelvtan
    • Matematika
    • Német
    • Testnevelés
    • Történelem
    • Érettségi Követelmények
  • Feladatsorok
    • Érettségi Feladatsorok (2004-2014)
    • Érettségi Feladatsorok (2015)
    • Érettségi Feladatsorok (2016)
    • Érettségi Feladatsorok (2017)
    • Érettségi Feladatsorok (2018)
  • Felvételi
    • Felvételi Pontszámítás
    • Pontszámító Kalkulátor
    • Felvételi Ponthatárok
    • Várható változások – 2020
  • Ágazati érettségi
  • Kapcsolat
    • Tétel Beküldése

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek

ÉRETTSÉGI
PORTÁL 2019

Arany János balladái

2013. január 31. csütörtök By ErettsegizzAdmin Szólj hozzá!

Beküldte: Tóth Titanilla

Greguss Ágost – korabeli esztéta és stiliszta – szerint a ballada nem más, mint „Tragédia dalban elbeszélve". Ez Arany János balladáinak is nagy részére jellemző. Bár ebben az időben Magyarországon nem volt közkedvelt forma, Aranynak sikerült a magyar műballadát világirodalmi szintre emelnie. Arany János 1853 után kezdi el írni balladáit Nagykőrösi tanársága idején.

Jellemzői:

  • értékvesztés tragikus
  • elhallgatás (balladai homály)
  • lírai formaú
  • verses elemek dal
  • költői kifejező eszközök
  • epikus
  • cselekménye sűrített elbeszélve

Cselekmény szerint három csoportba osztjuk:

  • Történelmi balladák:

Cselekményét múltbeli történelmi esemény adja
(pl.: A walesi bárdok, Szondi két apródja)

  • Népi balladák:

Témáját a nép életéből, és kisebb közösségek hiedelem világából meríti
(pl.: Tetemre hívás)

  • Lélektani ballada:

Középpontjában a bűn és bűnhődés áll
(pl.: Ágnes asszony)

Cselekmény vezetés szempontjából:

1. Egyszólamú ballada (Cselekmény egy szálon fut, pl.: Ágnes asszony)
2. Többszólamú ballada (Cselekmény két vagy több szálon fut, párbeszédes, pl.: Szondi két apródja)

Ágnes asszony

Az Ágnes asszony témája népéleti és lélektani egyben: a világosi fegyverletétel után Arany nehéz anyagi helyzetbe kerülve Geszten nevelősködött, ott hallotta a versben megírt történetet.

A mű elején, közepén és végén is olvasható patak-jelenet keretes szerkezetet ad a műnek: ebből következően nemcsak lineárisnak, hanem körkörös szerkezetűnek is tekinthető. A mű három szerkezeti egységre osztható a helyszínek alapján: az 1–4. versszak helyszíne a patak partja, az 5–19. strófáé a börtön és a tárgyalóterem, a 20–26.versszak pedig ismét a patak partján játszódik.

A ballada az asszony megőrüléséről szól: A versszakok előrehaladtával lesz Ágnes asszony is egyre tébolyultabb: az első versszakban még csak egy véressé lett fehér lepelről olvashatunk, a későbbiekben az asszony igyekszik félrevezetni a falubelieket férjét illetően: Elhallgattatja a gyerekeket, hazudik az asszonyoknak, a hajdúnak viszont már könyörög. Ekkor világosodik csak meg számunkra az asszony eddig balladai homályban maradt bűne: Szeretőjével együtt megölte férjét.

A következő szakaszban a megőrülés belső folyamatának lehetünk tanúi: a 7. versszakban az őrülettől való riadalomról olvashatunk, majd a következő kettőben az őrület takargatásáért való igyekezetről. Miután a bűn a bíróság és az olvasók előtt is nyilvánvalóvá válik, újra visszatér a szerkesztésmód a vers eleji sorokhoz. Balladai homály fedi a bírák viselkedésének okát is: Nem tudni pontosan, miért engedték haza az asszonyt, s miért ejtették el az életfogytiglani börtönbüntetést, de sejtjük: Ágnes asszony büntetése – a teljes téboly – sokkal nagyobb bármilyen letöltendő (és letölthető) fogságnál.

A záró strófákban észlelhető idő múlása a végtelenítésbe nyúlik: Ágnes asszony már megöregedett, haja ősz, arca ráncos, a ronggyá mosott lepel elszakad, de ő még mindig látja rajta a véres foltokat – ez az ő büntetése, így bűnhődik ő bűnéért. Fokozza a téboly egyre erőteljesebb átérzését a strófánként állandóan ismétlődő refrén: „Oh, irgalom atyja ne hagyj el”, amely a mű végén már az őrült asszony gépies, üres motyogása.

Szondi két apródja

Arany János legismertebb történelmi balladája a Szondi két apródja, melyet nagykőrösi tanársága idején 1856-ban írt. A szabadságharc bukása mély fájdalommal töltötte el a költőt. Az uralkodó osztrák hatalom azt várta a magyar költőktől, hogy az elnyomók dicséretét zengjék. Arany ez ellen tiltakozik művében. A költemény műfaja ballada, az úgynevezett többszólamú balladák csoportjába tartozik.

Az első két versszakban Arany helymeghatározást ad. Megtudjuk, hogy Drégely várának területén játszódik a ballada. A mű tárgyát Arany Tinódi Lantos Sebestyén 16. Századi költő költeményéből merítette, aki megörökítette Drégely elestét és a várkapitány hősi halálát, Arany viszont két apród történetéhez fűzi az eseményt.

A balladát több részre tagolhatjuk:

Az I. szakaszba az 1.-2. versszak tagolható. Ebből a két versszakból megtudjuk, hogy az egykori Drégely vára egy harc eredménye képen romossá vált, szemben vele a másik hegytetőn egy hadi zászló látható. A sír mellett két férfi térdel, kezükben lanttal, a völgyben pedig az ellenség győzelmi ünnepe folyik.

A II. szakasz a 3. versszaktól a vers végéig tart. Ettől kezdve a páratlan versszakok főszereplője a török sereg illetve a törökök hírnökei, a páros versszakok pedig a magyar seregről illetve a két dalnokról szólnak. Miután a török hadvezér a hőskapitányt és katonáit megölette, azt várja Szondi György két apródjától, hogy az ő dicsőségére és szórakoztatására énekeljenek. Aki ígéretekkel akarja őket a török táborba csalogatni, de azok hajthatatlanok maradnak. A II. szakaszon belül az 5. versszaktól a múlt kap főszerepet, a csata jelenetét meséli el a költő a két dalnok segítségével. Innentől végig párbeszédekben bontakozik ki a ballada cselekménye.
A 6. versszakban Ali hírnöke szólal meg, arra kéri az ifjakat, hogy ne sirassák tovább Szondit, jöjjenek inkább a törökök táborába.
A 7. versszakban Szondi szólal meg. Alinak üzeni, hogy, hogy nem adja meg magát.
A 8. versszakban ismét a hírnök szavait halljuk, aki a lakoma leírásával próbálja átcsábítani a dalnokokat. A következő versszaktól megtudjuk, hogy Szondi nem adta meg magát, ezért a törökök támadást indítottak a vár ellen.
A 10. versszakban ismét a hírnök szólal meg, újabb érvvel akarja lecsalogatni a völgybe az apródokat.
A 11. versszakban ismét a dalnokok története folytatódik, megtudjuk, hogy Szondi inkább elpusztította minden kincsét és lovait, nehogy a törökök kezére kerüljenek.
A 12. versszakban a hírnök már egyre türelmetlenebb, és arra kéri a dalnokokat, hogy ma Ali dicsőségét zengjék Szondié helyett. A következő versszakban az apródok saját sorsukról énekelnek, és ismét Szondit dicsőítik.
A 14. versszakban a hírnök saját szavaival folytatja a történetet, szerinte Alihoz küldte Szondi az apródokat, hogy a továbbiakban őt szolgálják. A hírnök szavai nem zavarják meg a dalnokok történetmesélését, továbbra is Szondi hősiességét zengik.

A ballada egyik legérdekesebb pontja a 16. versszak. Itt fut össze a cselekmény két szála: Ali küldönce az apródok szavainak hatására maga is önkéntelenül dicsőíti Szondit. Ő is látta, ahogy ágyútól eltalálva is küzdött az utolsó leheletéig. Ugyanerről szól az apródok éneke is a 17. versszakban. Szondit apródjai és ellensége is egyaránt hősnek tartják.

A 18. versszakban a hírnök már dühösen szól a dalnokokra. Szavai fenyegetésbe csapnak át: vesszőzés, börtön várja őket, ha nem mennek Alihoz szépszerével. Az utolsó versszakban átkot mondanak a dalnokok arra, aki megölte Szondit és kérik az Istent, hogy ne irgalmazzon meg a gyilkosnak.

Balladai homály övezi a költeményt, mely megvédte a költőt a politikai támadásoktól, de olvasóik megértették üzenetét: A költő nem alkuszik a magyar nép zsarnokaival.

Kategória: Magyar Irodalom Érettségi Tételek Címkék: Arany János, arany jános balladái, ballada

Kedves Érdeklődő!

A fentiekben az oldal látogatói által beküldött szóbeli érettségi tételeket találod. Ahol megtehettük szerepeltettük a beküldő nevét.
A beküldött tételek tartalmáért, helyességéért az oldal üzemeltetője felelősséget nem tud vállalni!

Reader Interactions

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé.

Elsődleges oldalsáv

KÉRDÉSED VAN? TEDD FEL!

Hírlevél






Marketing hozzájárulás: Beleegyezem, hogy az Adatkezelő marketing jellegű email-t küldjön nekem.

Mire számíthatsz?: Ha vissza szeretnéd vonni a hozzájárulásod csak kattints a leiratkozás linkre bármelyik levelünk alján! Adatvédelmi irányelveinket itt találod. Az űrlap elküldésével elfogadod adatvédelmi szabályainkat.


Tantárgyak

Angol nyelv

Matematika

Magyar nyelv és irodalom

Történelem

Cimkék

földrajz tételek informatika tételek irodalom irodalom tételek kidolgozott informatika tételek kidolgozott irodalom tételek kidolgozott tételek kidolgozott történelem tételek kidolgozott érettségi tételek kémia tételek nyelvtan tételek tételek történelem tételek Történelem Érettségi Tételek történelem érettségi tételek érettségi érettségi 2010 érettségi 2011 érettségi tételek érettségi tételek 2011

Footer

Friss

  • Crime
  • Clothes and fashion
  • Példa egy lehetséges szóbeli magyar nyelvi tételhez
  • Példa egy lehetséges szóbeli irodalomtételhez
  • Gyors értékelés a középszintű mai magyar írásbeli érettségi feladatairól
  • Gépház
  • Tétel Beküldése
  • Pontszámító Kalkulátor
  • Felvételi Pontszámítás
  • Érettségi Hírek
  • Érettségi Tippek

Adatkezelési tájékoztató

Valószínűségszámítás II.

Az ezzel kapcsolatos dokumentumot itt megtekintheti!

Erettsegizz.org 2018 - Érettségi tételek
Készítette a: Lanmen

Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom