Nemesgázok összefoglalása (vázlat)
- A nemesgázok a periódusos rendszer VIII. főcsoportjában találhatóak. Ns2 Np6 -> tehát vegyértékelektron-szerkezetük telített. Ebből következik, hogy semmilyen anyaggal nem lépnek reakcióba, viszont vízben kis értékben oldódnak, habár apolárisak.
- Minden nemesgáz –on végződést kap, kivéve a héliumot (He), a neont (Ne), argont (Ar), kriptont (Kr), xeont (Xe), radont (Rn).
- Kivétel nélkül mind színtelen, szagtalan, gázok.
- Molekularácsban fordulnak elő. Ebből következik, hogy rendkívül alacsony a forrás- és olvadáspontjuk.
- A hélium a második leggyakoribb eleme a világűrnek. Kisebb mennyiségben meteorológiai léggömbök és hőmérők töltésére használják. Emellett a búvárok légzőkészülékének fontos inert gáza, de hűtőfolyadékként is hasznosítható. A hélium a csillagokban lejátszódó magfúziós reakciók végterméke.
- A neon a világegyetem harmadik leggyakoribb eleme. Színes gázkisülési csövek fő alkotója.
Az argon a légkör leggyakoribb nemesgáza. Védőgázként, illetve színes fénycsövek töltésére használják, amelyek kékes-vörös színéért felelős. - A kripton nagyon ritka elem. A zöldeskék fénycsövek töltőgáza, de önállóan, kripton izzólámpákban is használják.
- A xenon is a Föld legritkább elemei közé tartozik. A legtöbb nemesgázhoz hasonlóan lámpák töltésére használják.
- A radon radioaktív elem, radioaktív bomlási sorok közbülső terméke, igen ritka. Belélegezve komoly egészségkárosító hatása van.
Vélemény, hozzászólás?