Beküldte: Nálhi Gergely
1. Kísérletelemzés: Az acetilén (etin) tulajdonságai
Gázfejlesztő lombikba lévő kalcium-karbidra csepegtessünk vizet! Vízkiszorítással fogjuk fel a képződő gázt! Vezessük az acetilént sárga színű brómos vízbe néhány perc múlva az oldat színe megváltozik. Negatív durranógázpróba után gyújtsuk meg az acetilént, megfigyelhetjük, hogy a láng fölé tartott porcelánlapra koromréteg rakódott le.
a. Írja fel az acetilén előállításának reakcióegyenletét kalcium-karbidból!
b. Hogyan változik a brómos víz színe, milyen méretű mértékű a koromlerakódás a porcelánlap felületén?
c. Írja fel az acetilén brómmal való reakcióját is! Milyen típusú ez a reakció?
2. Kísérlet bemutatása: az etil-alkohol, mint oldószer.
Helyezzen két kémcsövet állványra! Öntsön az első kémcsőbe vizet, a második kémcsőbe etil-alkoholt a kémcső negyedéig! Cseppentsen mindkét kémcsőbe két-három csepp étolajat! Rázza össze a kémcsövek tartalmát!
a. Mit tapasztalt?
b. Adjon magyarázatot a látottakra!
3. Redoxi-reakciók vizsgálata
Egy-egy kémcsőbe tegyen alumíniumot, cinket és rezet! Adjon mindegyikhez sósav oldatot!
a. Keresse ki a három fém standardpotenciál értékét,
b. Az adatok segítségével értelmezze a látottakat!
c. Írja fel a reakcióegyenleteket!
4. Fémek reakciója vízzel
A tálcán található kalciumreszelékből, illetve magnéziumforgácsból tegyen keveset egy-egy kémcsőben lévő desztillált vízbe! Figyelje meg a változásokat! Néhány perc múlva cseppentsen fenolftalein indikátort mindkét kémcsőbe!
a. Értelmezze a tapasztalatokat!
5. Kísérletbemutatás: fémek reakciója savakkal
Tegyen vasdarabot, illetve rézforgácsot egy-egy főzőpohárban lévő sósavoldatba!
a. Mit tapasztal?
b. Értelmezze a látottakat!
6. Kísérlet bemutatása: redoxi reakciók vizsgálata
Helyezzen vasszeget réz(II)-szulfát oldatba!
a. Figyelje meg és értelmezze a jelenséget!
7. Kísérletelemzés: kísérletek kénsavval (H2SO4)
Különböző kénsavoldattal kísérletezünk.
a. Az egyik kísérletben porcukorra öntjük, és üvegbottal megkeverjük a rendszert. A pohár tartalma megfeketedik, majd kellemetlen szagú gázok és gőzök keletkezése közben hurkaszerű fekete anyag „nő ki” a főzőpohárból. A főzőpohár fala erősen felmelegedett.
b. A második kísérletben fenolftaleinnel megszínezett nátrium-hidroxid oldatot öntünk hozzá, miközben az oldat enyhén felmelegszik.
c. A harmadik kísérletben magnéziumforgácsot szórunk bele, amelynek felületén azonnal pezsgés indul meg, színtelen, szagtalan gáz fejlődik, végül a fém teljesen feloldódik.
d. Melyik kísérletben kellett mindenképpen tömény kénsavoldatot használni?
e. Melyik színtelen gáz fejlődött a III. reakcióban?
f. Mely tulajdonsága révén lépett reakcióba a kénsav (oldat) az egyes kísérletek során?
g. Írja fel a reakcióegyenleteket!
8. Kísérlet bemutatása: kísérlet aktív szénnel
Öntsön kevés vörösbort egy főzőpohárba, majd szórjon bele egy-két vegyszeres kanálnyi aktív szenet a folyadékba! Kevergesd a pohár tartalmát , majd szűrd meg a rendszert. Figyelje meg a szűrlet színét.
a. Értelmezze a tapasztalatokat!
9. Kísérlet bemutatása: kálium-nitrát oldódása
Kisebb főzőpohárba öntsön kb. fél liter vizet! Mérje meg a hőmérsékletét! Adjon a vízhez két kisebb kálium-nitrátot és kevergetés közben folyamatosan mérje a hőmérsékletét!
a. A kálium-nitrát milyen típusú kristályrácsban kristályosodik?
b. Mit tapasztalt?
c. Magyarázza meg a tapasztaltakat!
10. Kísérlet bemutatása:az oldódás szabályainak szemléltetése
Mutassa be az oldódás elvét a következő anyagok segítségével: desztillált víz, benzin, étolaj, kristályos jód,kristálycukor!
a. Értelmezze a látottakat!
11. Kísérlet bemutatása: ecetsav azonosítása
a. A két kémcső egyikében ételecet, a másikban víz van. Adjon szódabikarbónát mindkét folyadékhoz!
b. Figyelje meg és értelmezze, hogy mi történt, majd azonosítsa a kémcsövek tartalmát!
c. Mire használják a szódabikarbónát?
12. Kísérletelemzés: szén-dioxid kimutatása
Mélyen beszívott levegőt, tartósan fújjunk frissen készített meszes vízbe! Fehér csapadék képződik.
a. Értelmezze a tapasztalatokat!
b. Írja fel a reakcióegyenletet!
13. Kísérletelemzés: fehérjék vizsgálata
Öt kémcsőbe öntsön néhány cm3 tojásfehérje oldatot, majd csepegtessen az elsőbe tömény sósavat, a másodikba réz-szulfát oldatot, a harmadikba tegyünk kis kanálnyi szilárd nátrium-kloridot, a negyedikbe, pedig öntsünk etil-alkoholt. Az ötödik ötödik kémcső tartalmát melegítsük fel! A reagensek hatására, illetve felforraláskor mindegyik kémcsőben lévő fehérje megdermedt, fehér kicsapódást tapasztaltunk. Ha a harmadik és az ötödik kémcsőben kicsapódott fehérjéhez vizet adunk, a fehérje újra feloldódik.
a. Mia a neve a fehérjekicsapódási folyamatnak?
b. Mi történik a nátrium-klorid hatására a fehérjével?
c. Mivel magyarázhatók a vízzel hígítás után tapasztaltak?
14. Kísérlet bemutatása: a kémhatások vizsgálata
A tálcán lévő szilárd anyag egyike égetett mész, a másik nátrium-karbonát,a harmadik mészkőpor. Szórjon keveset mindegyik porból külön-külön kémcsőbe lévő fenolftaleines vízbe!
a. Mit tapasztalt?
b. Állapítsa meg a kémcsövekben található oldatok kémhatását, adjon magyarázatot a látottakra!
15. Kísérletelemzés: hidrogén-klorid tulajdonságai
Laboratórium gázfejlesztővel hidrogén-klorid gázt fejlesztünk, majd gömblombikban fogjuk fel. A lombikot egy olyan gumidugóval zárjuk be, amely egy, a lombik belseje felé vékonyodó üvegcsövet tartalmaz. Ezután a csövön keresztül néhány csepp vizet juttatunk be úgy, hogy semmi más ne jusson ki, vagy be a csövön keresztül. Ezt a lombikot egy kék lakmusz indikátort tartalmazó vízzel teli tálba fordítjuk, majd ujjunkat levéve a cső nyílásáról az tapasztaljuk, hogy a víz a tálból nagy sebességgel szökőkútszerűen áramlik a csövön keresztül a lombik belsejébe.
a. Hogyan, és miből lehet hidrogén-klorid gázt fejleszteni?
b. Hogyan kell felfogni a hidrogén-klorid gázt és miért?
c. Milyen színű volt az indikátor a tálban, és milyen színűvé változott a lombik belsejében, miért?
d. Hogyan nevezzük a hidrogén-klorid oldatát?
e. Mi az oka a víz heves beáramlásának?
f. Írja fel a hidrogén-klorid reakcióját a vízzel!
16. Fémek reakciói vízzel
Az üvegkádat költsük meg félig vízzel, csöpögtessünk a vízhez 4-5 csepp fenolftalein oldatot. Tegyünk a vízre borsó nagyságú, kérgétől alaposan megtisztított nátriumdarabkát. A gömbbé olvadt nátrium „szaladgál” a víz felszínén, lila csíkot „húz” maga után, végül eltűnik. Töltsünk 10cm3 desztillált vizet kémcsőbe, adjunk hozzá 3-4 csepp fenolftalein oldatot, dobjunk a kémcsőbe borsószem nagyságú kalciumdarabkát. A folyadékba erős pezsgést észlelünk, az oldat megvörösödik. Ha 1-2 perc múlva égő gyújtópálcát tartunk a kémcső szájához, a keletkező gáz kis csattanással meggyullad.
a. Írja fel a nátrium és kalcium reakcióját vízzel!
b. Értelmezze a kísérletben tapasztaltakat!
c. Hogyan tároljuk a nátriumot és a kalciumot?
Vélemény, hozzászólás?