Gliceridek és mosószerek

Gliceridek

A természetes zsírok és a nem illó olajok a nagy szénatomszámú karbonsavak glicerinnel alkotott észterez, ezért egyszerűen triglicerideknek is nevetik őket.

CH2-OH HOOC-C15H31
|
CH-OH + HOOC-C17H35
|
CH2-OH HOOC-C17H33

CH2-OOC-C15H31
|
CH-OOC-C17H35 +H2O
|
CH2-OOC-C17H33

Az észteresítő savak normális láncú, telített és telítetlen karbonsavak. Leggyakoribb az olajsav, sztearinsav és palmitinsav, de előfordulnak kisebb és nagyobb szénatomszámú karbonsavak is. A telítetlen karbonsavak a szénlánca kettős kötés mentén mindig cisz-szerkezetű. Egy triglicerid molekulában lehetnek azonos és különböző karbonsavakból származó észteresítő csoportok. Ritkák az olyan trigliceridek, amelyekben mindhárom karbonsavrészlet azonos. A zsírok olajok nem egységes vegyületek, hanem többféle triglicerid keverékei. Emiatt nincs határozott olvadáspontjuk csak lágyulási hőmérsékletük.

A sejteknek azon alkotórészeit, amelyek vízben nem csak zsírokban oldódnak, lipideknek nevezzük. Az olajokban előforduló kettős kötéseket hidrogénnel telíteni lehet. Ez az eljárás a zsírkeményítés, így készül a margarin is. Energiatartalom szempontjából a növényi olajok és az állati eredetű zsírok egyenértékűek, a növényi olajok fogyasztása ajánlatosabb, mert könnyebben emészthetőek, emellett vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaznak.

Mosószerek

A zsírok és olajok lúgos hidrolízisekor eredményeként a glicerin mellezz nagy szénatomszámú karbonsavak nátrium- és káliumsói keletkeznek. Ezek a szappanok.
A szappan vízben oldva szabadon mozgó ionokra disszociál. A szappan anionja két, egymással ellentétes tulajdonságú részből áll. A hosszú szénhidrogénlánc apoláris, és ezért víztaszító,azaz hidrofób. A karobxilátrész pedig poláris, ezért vízkedvelő, azaz hidrofil. Kevés szappan oldásakor az anionok igyekeznek úgy elhelyezkedni a víz felszínén, hogy a poláris részük a vízbe, apoláris részük pedig a levegőbe kerüljön. Így monomolekuláris hártya alakul ki a víz felszínén. Töményebb szappanoldat esetén az anionok már nem férnek el a víz felszínén, ezért olyan halmazok jönnek létre, amelyekben az anionok apoláris részükkel befelé, ionos végükkel pedig kifelé fordulva helyezkednek el. Így csak a kifelé álló poláris részüket burkolja a víz. Ezeket nevezzük micelláknak.
Ha erősebben rázzuk a szappanoldatot, akkor hab keletkezik. Az oldatban lévő anionok számára a határfelületen való elhelyezkedés a legkedvezőbb. Rázás közben a folyadékfelülettel érintkező levegőbe igyekeznek elhelyezkedni az anionok hosszú szénhidrogénláncai. Így olyan szerkezetet hoznak létre, amelyben megsokszorozódik a víz-levegő határfelület, ez a hab. Az olyan anyagokat amelyek habképzés révén a folyadékok megnövelt felületét stabilizálni képesek, felületaktív anyagoknak nevezzük.
A szappanok micellaképzés révén alkalmasak mosásra. Zsírfoltos ruha esetén a poláris rész van kifele. Dörzsölés, illetve mozgatás esetén a zsírréteg meglazul, felrepedezik és apró részekre töredezik. Ezeket a szappan anionjai beburkolják és micellák alakjában oldatba viszik. Amíg sok a szennyeződés, addig nem habzik a mosóvíz, mert a felületaktív anyagok elhasználódnak a szennyeződést okozó részecskék beburkolására. Ha már kevesebb a szennyeződés, megindul a habképzés.
Szappan vized oldata lúgos kémhatású.A lúgra érzékeny textíliákat nem célszerű épp ezért szappanos vízben mosni.
Napjainkban használt mosószerek szintetikus mosószerek, amik mosóhatásai hasonlítanak a szappanéhoz. Különbség azonban, hogy semleges kémhatásúak.