Szoftverjog

A különböző műveket (könyv, zene, film), köztük a programokat is nagyon könnyű másolni, ami rengeteg jogi problémát vet fel. Gyakran nem is tudjuk, hogy amit csinálunk jogellenes-e vagy sem. Fontos tudni, hogy mit tehetünk az épp megvásárolt cd-kel vagy programokkal, lehet e őket másolni, továbbadni.

A szerzői jogi törvény:

Magyarországon a szerzői jogokat az 1999. évi LXXVI. törvény szabályozza. Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos, és művészeti alkotásokat. Vagyis a szoftvert is.

A védelem nem függ sem minőségtől, sem mennyiségtől, sem esztétikai jellemzőktől.

A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. S még rengeteg jog csak a szerzőt illeti meg.

Miből áll a szoftver? (ugyanis a törvény a szoftver minden összetevőjét védi)

Forrásprogram:

A programozók a programokat valamilyen programozási nyelven írják valamilyen programfejlesztői környezetben. Az így megírt forráskód a forrásprogram.

Tárgyi program:

A fejlesztői környezetben megírt forrásprogramot egy értelmező- és/vagy egy programfordító lefordítja és ebből lesz a tárgy kódú program, más néven a tárgyi kódú program.

Kísérő anyagok:

Egy jó programhoz jó dokumentáció is tartozik. Ezek a dokumentációk is többfélék lehetnek, attól függően, hogy kinek íródtak: felhasználói dokumentáció vagy fejlesztői dok.. Ezeket együttesen nevezzük kísérő anyagoknak.

Szoftver fajták:

A szoftvereket a funkciójuk alapján a következő csoportokba sorolhatjuk:

1. Operációs rendszerek: a számítógép működéséhez alapvetően szükséges rendszer.
2. Fejlesztői rendszer: a programozási nyelvek köré épülő fejlesztői környezet.
3. Felhasználói programok: általában valamilyen egyedi probléma megoldására íródott program (pl. irodai programok, tervező programok, grafikai programok, játékprogramok)

A szoftverek védelme:

A szoftverek védelmére általában két lehetőség adódik

• a technikai védelem: ide tartozik az illetéktelen hozzáférés elleni védelem és a másolásvédelem.
• a jogi védelmet a szerzői jog biztosítja. A jogi védelemhez tartozik aszoftverszerződés (kereskedelmi programnál ált. a telepítés kezdetén találkozunk vele), ebben írják le a jogszabályok által biztosított védelmi intézkedéseket. A felhasználó készíthet egy biztonsági másolatot a szoftverről. Megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver működését. Ezen felül a licencek tételesen felsorolják, hogy mit nem lehet tenni a szoftverrel. A szoftver vásárlója nem tulajdonosa, csak kizárólagos felhasználója a szoftvernek.

Szoftverlicencelési módok: (Mindegyikre próbálj saját tapasztalatból példát mondani!)

• A kereskedelmi programok kereskedelmi céllal készültek, vagyis mindig pénzbe kerülnek. Nagyon komolyan behatároltak a felhasználó lehetőségei.
• A freeware programok szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek, azaz ingyenesszoftverek. Fontos azonban, hogy a visszafejtésük nem megengedett.
• A shareware programok nagyon hasonlóak a freeware programokhoz. Vagyis ingyenesen beszerezhetők és terjeszthetők. De gyakran nem működnek teljeskörűen. A teljes programért fizetni kell, ha nem tesszük meg akkor egy bizonyos idő vagy bizonyos számú programindítás után nem lesz használható a program.
• A trial programok általában kipróbálásra kiadottak. Hasonlóak a shareware programokhoz. Fontos eltérés az, hogy nem terjeszthetőek szabadon.
• A szabad szoftverek (pl. Linux) nem összetévesztendő az ingyenessel. Ennél sokkal többet kap a felhasználó és sokkal több joggal rendelkezik. A program ingyenesen beszerezhető bármilyen formában. Szabadon használható, szabadon terjeszthető aforráskód megismerhető, ebből következik hogy a program szabadon módosítható.
• (Az ún. félszabad szoftverek olyan szoftverek, melyek kereskedelmiek de valamilyen felhasználási célra vagy felhasználói csoportnak kedvező feltételekkel kerülnek forgalomba.)