Beküldte: Balogh Anita
A dokumentumról
A dokumentum latin eredetű szó, fordítása: bizonyíték, tanújel, intő példa, okirat. A nem rögzített információkkal szemben a dokumentum sajátossága és előnye, hogy megőrizhető és szükség esetén visszakereshető. Az információ hordozója szinte bármilyen anyag lehet: kő, fa papirusz, textil, pergamen, CD, DVD stb.
Mi a dokumentum? –> A dokumentum rögzített információt tartalmazó és az információ átadására szolgáló objektum (információhordozó). Célja az információ közlése, a tudás átadása.
A dokumentumok csoportosítása
Az előállítás technológiája szerint:
• nyomtatott dokumentumok
–> papíron sokszorosított, nyomdai úton előállított, pl.: könyv, folyóirat, hírlap, térlép, plakát.
• nem nyomtatott dokumentumok
–> nem nyomdai úton előállított szöveg-, kép-, adat- vagy hangrögzítés, kéziratos, elektronikus stb. módon, pl.: gépirat, fénymásolat, film, hanglemez, CD, DVD és egyéb elektronikus és digitális dokumentumok.
A nem nyomtatott dokumentumok
A nem nyomtatott dokumentumok modern kori találmányok. Ezek a XX. században kerültek a könyvtárak gyűjtőkörébe. Közös jellemzőjük, hogy használatukhoz valamilyen segédeszköz is szükséges.
Az elektronikus dokumentum –> Az elektronikus dokumentum olyan dokumentum, ahol az információt digitális formában rögzítik. Előállításához számítógép és valamilyen program, illetve annak ismerete szükséges. Tárolása számítógépen történik, illetve valamely más adathordozón, számítógéppel olvasható formában. Formája, tartalma frissülő, bővülő, lehet nyílt építésű is. Tartalma lehet szöveg, hang, kép, video. Ha a hang, a kép és a szöveg együtt megtalálható, akkor multimédiás dokumentumról beszélünk. Bármilyen távolságra azonnal továbbítható, más elektronikus dokumentumokkal összekapcsolható. Több ember számára egyszerre hozzáférhető. Azonos minőségben korlátlanul sokszorosítható.
A technika fejlődésével új adathordozók jelennek meg, míg mások elavulttá válnak. Előfordulhat, hogy egy dokumentumot azért nem tudunk használni, mert nincs meg hozzá a megfelelő technikai eszköz.
Az elektronikus dokumentum lehet:
• hangdokumentumok
–> Ma már számos hangos dokumentum érhető el a könyvtárakban is. Hallgathatunk zeneműveket, zenei CD-ket és hangoskönyveket, amelyek irodalmi műveket tartalmaznak. Hangoskönyvből sokat le is tölthetünk az internetről. Pl.: az Országos Széchényi Könyvtár honlapjáról. A hangzó dokumentumokat a kölcsönzött fejhallgatóval a könyvtárban is meghallgathatjuk, de a kölcsönzésük is lehetséges. A hangdokumentumok csoportosítása:
• zenei felvételek
• szépirodalmi művek
• gyerekeknek szóló művek
• ismeretterjesztő dokumentumok
• képi dokumentumok
–> A képek fontos szerepet töltenek be az életünkben, az oktatásban. Egy jól elkészített kép száz szónál is többet ér. A képi dokumentumok csoportosítása
• állóképek
–> Az állóképek rögzítésére a fényképezőgépet a XIX. században fejlesztették ki. Nagyobb mennyiségben nyomdai úton készülnek. Pl.: képeslapok, poszterek. Kisebb mennyiségben magunk is kinyomtathatunk, de a szaküzletek digitális fotóinkról is készítenek papírképet. A digitális fényképezőgépek elterjedésével már az állóképek megtekintésében és feldolgozásában is megjelentek a számítógépek.
• mozgóképek
–> A mozgóképek szerepe igen fontos. Segítségükkel lehet legjobban bemutatni a történéseket. A film adatait annak gyártója az adathordozón szokta feltüntetni. A legfontosabb adatok: a film címe, műfaja, közreműködők neve, a gyártáséve, a gyártó adatai és a technikai adatok. A mozgókép célja szerint lehet: reklámfilm, oktatófilm, ismeretterjesztő film, dokumentumfilm, játékfilm. A rögzítés módja szerint lehet: filmszalagon, mágnesszalagon, DVD-n rögzített. Nyelvi szempontból lehet: magyarul beszélő, szinkronizált, vagy idegen nyelvű. A mozgókép is valójában állóképek sorozata. A látásunk sajátosságaiból adódik, hogy az elegendően gyors képváltásokat mozgásként érzékeljük. A mozgóképek nem tekinthetőek meg helyben, a könyvtárban, csak kölcsönözhetjük őket.
Vélemény, hozzászólás?