Az urbanizáció és a városi agglomeráció fejlődése, konkrét példák
Urbanizáció = városiasodás
A város jellemzői: sűrű beépítettség, magas népsűrűség, központi hely a településhálózatban, városhálózat hierarchikus felépítése, foglalkoztatottság magas aránya, munkahelyek főleg ipar és szolgáltatás, oktatási központok, államigazgatási és kulturális központok, városi közlekedés, egészségügyi központok.
A város meghatározása:
A város a földrajzi munkamegosztásban központi tevékenységre specializálódott település. Területi és társadalmi munkamegosztás színtere. A városok szerkezetét meghatározza, hogy milyen funkciót lát el:
Minden városnak van egy központi része (city) ez a belső:
- Munkahelyövezet: (üzletek, bankok, kulturális központok, szállodák), jellemzői: nappali csúcsforgalom, ügyintézés.
- Első lakóhelyövezet: bérkaszárnyák, ahol régen a gazdag középosztály élt (VI., VII., VIII., kerület), mára lepusztultak az épületek s főleg az etnikum illetve vallásréteg lakja, bérli. Utána megindult egy folyamat (dzsentrifikáció), a bankok felvásárolták ezeket a lepusztult épületeket, fölújították, hogy alkalmazottaik közel legyenek a munkahelyeikhez.
- Második lakóhelyövezet: egyben a főváros gyáriparövezete is (Angyalföld, Józsefváros, Kőbánya, Csepel), nagy lakótelepek jellemzik (Havanna, Káposztásmegyer, Újpalota).
- Kertvárosi övezet: mely egyre inkább tágul, szélesedik (Rákosszentmihály – családi házak övezete).
- Agglomeráció: A nagyvárosok és vonzáskörzetük körül létrejövő települési és népességtömörülés. Magyarországon, leginkább Budapesten figyelhető meg. 45 település kapcsolódik szorosan a fővároshoz. Jellemző: a munkaerő ingázás, ipari üzemek közötti együttműködés, a főváros szolgáltatásainak igénybevétele.
Urbanizáció jellemzői
- Városrobbanás: ipari forradalom Idején a falvakból gyors vándorlás a városokba, 1800-tól fejlett tőkés országok, XIX. század Közép-Európa, 1960-tól fejlődő országok.
- Viszonylagos dekoncentráció: nagyobb üzemek kifelé telepítése, kisvárosok, fejlődése, városi agglomeráció, falusi fejlődés megindulása, népvándorlás leállása. 1950-es évek fejlett országokban, Kelet-Európában és nálunk most, jelenleg.
- Dezurbanizáció folyamata: gyorsan növekvő iparágak, csökkenő foglalkoztatottság, kutató-fejlesztő szektor húzóágazat, nem városi népesség növekedése. Elővárosi népesség kibővül a fejlett országokban az 1970-es években.
- Informatika urbanizációja: csúcstechnológia (elektronika, biotechnika, robottechnika, távközlés, Internet).
Fejlődő városok városiasodása
Világban jellemző: 1 nagy ország, 1 nagyváros (pl: Mexico – Mexicováros)
Jellemzője: kényszervárosiasodás túlnépesedés, nyomornegyedek, jelentős a gyermekmunka, járványok, rossz szociális körülmények, nagy társadalmi különbségek, nagy a tömeg, lakáshiány, nő a bűnözés, közigazgatásilag nem ellenőrizhető.
Vélemény, hozzászólás?