Urbanizáció

Az urbanizáció és a városi agglomeráció fejlődése, konkrét példák

Urbanizáció = városiasodás

A város jellemzői: sűrű beépítettség, magas népsűrűség, központi hely a településhálózatban, városhálózat hierarchikus felépítése, foglalkoztatottság magas aránya, munkahelyek főleg ipar és szolgáltatás, oktatási központok, államigazgatási és kulturális központok, városi közlekedés, egészségügyi központok.

A város meghatározása:

A város a földrajzi munkamegosztásban központi tevékenységre specializálódott település. Területi és társadalmi munkamegosztás színtere. A városok szerkezetét meghatározza, hogy milyen funkciót lát el:

Minden városnak van egy központi része (city) ez a belső:

• Munkahelyövezet: (üzletek, bankok, kulturális központok, szállodák), jellemzői: nappali csúcsforgalom, ügyintézés.
• Első lakóhelyövezet: bérkaszárnyák, ahol régen a gazdag középosztály élt (VI., VII., VIII., kerület), mára lepusztultak az épületek s főleg az etnikum illetve vallásréteg lakja, bérli. Utána megindult egy folyamat (dzsentrifikáció), a bankok felvásárolták ezeket a lepusztult épületeket, fölújították, hogy alkalmazottaik közel legyenek a munkahelyeikhez.
• Második lakóhelyövezet: egyben a főváros gyáriparövezete is (Angyalföld, Józsefváros, Kőbánya, Csepel), nagy lakótelepek jellemzik (Havanna, Káposztásmegyer, Újpalota).
• Kertvárosi övezet: mely egyre inkább tágul, szélesedik (Rákosszentmihály – családi házak övezete).
• Agglomeráció: A nagyvárosok és vonzáskörzetük körül létrejövő települési és népességtömörülés. Magyarországon, leginkább Budapesten figyelhető meg. 45 település kapcsolódik szorosan a fővároshoz. Jellemző: a munkaerő ingázás, ipari üzemek közötti együttműködés, a főváros szolgáltatásainak igénybevétele.

Urbanizáció jellemzői

• Városrobbanás: ipari forradalom Idején a falvakból gyors vándorlás a városokba, 1800-tól fejlett tőkés országok, XIX. század Közép-Európa, 1960-tól fejlődő országok.
• Viszonylagos dekoncentráció: nagyobb üzemek kifelé telepítése, kisvárosok, fejlődése, városi agglomeráció, falusi fejlődés megindulása, népvándorlás leállása. 1950-es évek fejlett országokban, Kelet-Európában és nálunk most, jelenleg.
• Dezurbanizáció folyamata: gyorsan növekvő iparágak, csökkenő foglalkoztatottság, kutató-fejlesztő szektor húzóágazat, nem városi népesség növekedése. Elővárosi népesség kibővül a fejlett országokban az 1970-es években.
• Informatika urbanizációja: csúcstechnológia (elektronika, biotechnika, robottechnika, távközlés, Internet).

Fejlődő városok városiasodása

Világban jellemző: 1 nagy ország, 1 nagyváros (pl: Mexico – Mexicováros)

Jellemzője: kényszervárosiasodás túlnépesedés, nyomornegyedek, jelentős a gyermekmunka, járványok, rossz szociális körülmények, nagy társadalmi különbségek, nagy a tömeg, lakáshiány, nő a bűnözés, közigazgatásilag nem ellenőrizhető.