Beküldte: niciland
A határozók: A határozók mindig az alaptagban megnevezett cselekvés, történés, létezés különféle körülményeit (hely, idő, módféle, állapotféle körülmények) határozzák meg.
A határozós szintagma, szószerkezet: Az alaptag és a neki alárendelt bővítmény alkotja. Az alaptag legtöbbször igével vagy igenévvel kifejezett mondatrész, ezt bővíti az ún, meghatározó tag, a határozó.
Leggyakoribb kifejező eszközei, szófajai: ragos névszó, névutós névszó, határozószó, határozói igenév
Jellemzői: ősi sajátosság a háromirányúság, ami a határozók egész rendszerét jellemzi. Beszélhetünk: előzmény-, tartam- és véghatározókról. Pl. a honnan, hol és hová kérdésekre felel a helyhatározó, a mettől, mikor, meddig kérdésekre felel az időhatározó.
Csoportosítás:
1. Helyféle határozók: helyhatározó és képes helyhatározó
2. Időféle határozók: időhatározó és számhatározó
3. Módféle határozók: mód-, eszköz-, fok- és mérték-, körülmény-, tekintet-, ok- és célhatározó
4. Állapotfélehatározók: állapot-, társ-, eredet- és eredményhatározó
5. Egyéb határozók
1. Helyféle határozók
Helyhatározó
A helyhatározó a cselekvés,történés,létezés helyét nevezi meg.
Kérdései: Honnan? Hol? Meddig?
A) valós helyhatározó
B) képes helyhatározó (Ami átvitt értelemben fejezi ki a cselekvés helyviszonyait . Pl. Szöget ütött a fejébee a gondolat)
2. Időféle határozók
A) időhatározó:
A cselekvés,történés,létezés idejét adja meg, annak kezdőpontját,időtartamát vagy végpontját
Kérdései: Mikor? Mióta? Meddig?
B) számhatározó:
A cselekvés, történés, létezés gyakoriságára vagy időbeli ismétlődésére mutat rá.
(-szor,-szer,-ször rag ill. ízben,esetben, alkalommal névutó, ill. határozószóval is kifejezhető: néha, gyakran,elvétve.)
Kérdései: Hányszor? Hányadszor? Pl.: Már százszor megmondtam.
3. Módféle határozók
A) módhatározó:
Azt fejezi ki,hogy a cselekvés,történés,létezés milyen módon megy végbe.
Kérdései: Hogyan? Miképpen? Mi módon?
Pl:s zépen beszél, tisztán énekel, hajladozva szedi az epret, futólag mesélte
B) eszközhatározó:
Megjelöli, hogy a cselekvés milyen eszköz segítségével megy végbe, ill. ki vagy mi által, kinek minek a segítségével valósul meg
Kérdései:Kivel? Mivel? Ki által? Mi által?
Pl: krétával rajzol, ollóval vág, biciklivel jött, barátom révén, tanára által stb.
C) okhatározó
Azt az elindító körülményt nevezi meg, aminek okozataként a cselekvés végbemegy,
előzményhatározó.
Kérdései: Miért? Mi okból?
Pl.: bűnhődik a múltjáért, anyja miatt búsul, az árvíz következtében stb.
D) célhatározó
Kifejezi,hogy a cselekvés milyen cél elérésére irányul, véghatározó
Kérdései:Miért? Mi célból?
Pl.: orvosért küld, előkészül a műtéthez, vadászni indul stb.
E) fok- és mértékhatározó
A cselekvés,történés,állapot vagy valamiylen tulajdonság erősségére, fokára, intenzítására mutat rá.
Kérdései:Mennyivel? Mennyire? Milyen mértékben?
Pl.: nagyon szeret, félig tölt, átlagon felül okos, százszámra nőtt a gomba, jóval később
F) tekintethatározó
Azt fejezi ki, hogy a fennálló helyzet milyen megszorítással, milyen szempontból érvényes.
Névutói: nézve, tekintve, tekintetében, szempontjából, vonatkozólag
és a -lag,-leg,-ban,-ben ragos névszó
Kérdései:Milyen tekintetben? Milyen szempontból? Mire nézve?
Pl. futásban versenyzett, erkölcsileg bántja, érzelmileg eltávolodtak, általában igaza van
G) körülményhatározó
A cselekvéstől független körülményekre utal.
Kérdései: Hogyan? Milyen körülmények között?
Pl.: Az útépítés kapcsán felmerült, hogy lebontják a házat.
4. Állapotféle határozók
A) állapothatározó
Személy ill. tárgy azon állapotát fejezi ki,mely a cselekvés közben jellemző rájuk.
Beszélhetünk külső ( külső körülmények, a személytől, dologtól független társadalmi, időjárási viszonyokat fejez ki)
Belső : a személy vagy dolog lelki vagy testi állapotára, alakjára, ruházatára, utal
Kérdései:Hogyan? Milyen állapotban? Miként?
Pl: álmosan válaszol, menekülve integet, halva találták, hajadonfőtt szalad, rongyosan jár
B) számállapothatározó
Megjelöli hányan vannak valamely cselekvés közben.
Az -n,-an,-en, ragos számnévvel ill. a mindnyájan, mind névmással fejezzük ki.
Kifejezhető még -s képzős melléknév -ban,-ben ragos alakjával. (kettesben)
Kérdése: Hányan? Miként?
Pl: hárman beszélgetnek, sokan megérkeztek, tízen jöttek, százan tüntettek, kettesben vacsoráztunk
C) eredethatározó
A kiinduló állapotot nevezi meg, amelyből a személy, dolog vagy állapot ered, származik.
Mindig előzményhatározó.
Kérdései: Miből? Kiből? Miről?
fából farag, kőből épít, egy tőről fakadnak, rokonaitól örökölt, kutyából nem lesz szalonna
D) eredményhatározó
Megmutatja,hogy a személy vagy dolog egy cselekvés miatt milyen állapotba kerül.
Mindig véghatározó.
Kérdései:Kivé? Mivé?
Pl.: hamuvá égett, kétfelé vág, borrá válik
E) társhatározó
A személyt vagy dolgot nevezi meg, akivel vagy amivel együtt a cselekvés végbemegy.
Kérdései: Kivel? Mivel? Kivel együtt? Mivel együtt?
Katival beszélget,a családjával ünnepel, fazekastul kibobta, rózsával érkezett
5. Egyéb határozók
A) hasonlító határozó
Mindig azt a személyt, dolgot, minőséget, mennyiséget jelöli meg, akihez vagy amihez a hasonlítás történik.
Csak -nál,-nél ragos névszóval fejezhető ki.
Kérdései: Kinél? Minél?
Pl.: magasabb a testvérénél, messzebb a hegyeknél
B) részeshatározó
Azt nevezi meg, hogy a cselekvés kinek, minek a javára vagy kárára szolgál.
A -nak,-nek ragos névszóval fejezzük ki.
(Ha van,volt,lesz,nincs stb. létigéhez kapcsolódik, akkor birtoklást fejez ki.)
Kérdései: Kinek? Kinek a részére? Minek? Minek a részére?
Pl.: a szüleinek ír, az iskola részére vesz, húgom számára, segítek neked
C) állandó határozó
Szótárilag meghatározható, állandó vonzata az alaptagnak.
Az alaptaghoz mindig ugyanolyan meghatározott ragos vagy névutós formában kapcsolódik.
Pl.: felment a büntetés alól, irántam érdeklődik, bízik a barátjában, készül a vizsgára, nam tanul a leckéből, nekiesik a csomagnak, gyönyörködik a tájban, gondol a barátjára, hisz Istenben, hűtlen a férjéhez, gyanakszik a barátjára, reménykedik a sikerben stb.
Azaz: felment valami alól, érdeklődik valaki, valami iránt stb.
D) komplex határozó
Több határozói körülményt együttesen fejez ki.
Mérföldenként pihent egy kicsit. (mód, hely, idő)
Vendégségbe megyünk. (hely, cél)
Vélemény, hozzászólás?